A hazai húsfeldolgozók egyre erősebb árprésben működnek: folyamatosan drágul az alapanyag, ám a pluszköltségeket nem tudják az agresszív árpolitikájú kereskedelmi láncoknál érvényesíteni – hangzott el a szövetség közleménye szerint a Magyar Credit Management Szövetség Kolbászból van a kerítés? című kerekasztal-beszélgetésén.
Kamionszámra viszik Romániába a hazai sertést, miközben itthon évek óta importra szorulnak a húsfeldolgozók, nő a feketegazdaság, a hűtőkocsival fuvarozók fizetőképes megrendelőt, az eladósodott húsipari cégek pedig hitelezni hajlandó beszállítókat keresnek. A kerekasztal-beszélgetésen résztvevő szakemberek szerint sorra „dőlnek be” a feldolgozók, köztük nagy múltú, neves cégek is, milliárdos tartozásokat hagyva maguk mögött. Kockázatkezelési szakértők úgy gondolják, hogy csak az tudja szállítói kockázatait kezelni, aki kellő körültekintéssel és hatékony credit management – vevőkockázat-kezelés – eszköztárral finanszíroz a rendkívül eladósodott ágazatban.
Drasztikusan, 10-ről 3 millió darabra csökkent az elmúlt években a hazai sertésállomány. Miközben folyamatosan nő az import aránya, a minőségéről világszerte híres magyar sertéseket Romániába exportálják a hazai állattartók, ott ugyanis a támogatási rendszernek köszönhetően egyre nagyobb a piaca a magyar portékának. A résztvevők úgy vélik, lassú emelkedés várható a sertésárakban, amit vélhetően ismét a feldolgozók lesznek kénytelenek „lenyelni”, hiszen a késztermékre nem lehet majd átterhelni. Ez az árprés az ágazatot érintő egyéb nehezítő körülményekkel, mint például az erősödő importnyomás és az alacsony állami támogatások melletti fejlesztési kényszer komoly kihívások elé állítják a piaci szereplőket – emelte ki előadásában Schmidt Ákos, a szövetség kockázatkezelési szakértője. A résztvevők egyetértenek abban, hogy a különösen magas, 25 százalékos áfa, a saját feldolgozói háttérrel működő, olcsó termékeket forgalmazó multik jelenléte, a hektikusan ingadozó forintárfolyam, s a gazdasági válság miatt beszűkült hazai kereslet tovább nehezíti a helyzetet. Számos vállalkozást agyonnyom a banki hitel, s így nemcsak fejlesztésekre nem futja, de néhány cégnek a talpon maradásra is alig van esélye.
Szinte minden évben felszámolnak egy komolyabb céget az ágazatban, s a folyamat még nem állt meg. A húsipari kockázatokban érintett beszállítók – takarmányipar, alap- és adalékanyag, csomagolóanyag-gyártó, fuvarozó és élelmiszeripari higiéniai vállalatok – vezetői panaszolják, hogy sokszor csak többhetes késés után jutnak a pénzükhöz, ezért ők is egyre óvatosabbak. Egy nagy szállítmányozó hűtőkamionjai például megfelelő hitelképességű húsipari megbízó hiányában kifelé üresen, vagy elektronikai cikkekkel megtöltve mennek, s csak visszafelé használják a kocsikat rendeltetésszerűen: hússzállításra.
A magas áfa miatt virágzó hazai feketegazdaság is nehezíti a legálisan működők helyzetét – értettek egyet a kerekasztal-beszélgetés résztvevői. Egyre többen árulnak különféle húskészítményeket házaknál és kocsikból, mélyen a piaci ár alatt. Az export sem jelent kiutat, hiszen a nemzetközi piacokon csak a régi, patinás márkaneveket viselő magyar termékekre van igény. Tőkehúsból pedig a magyar feldolgozók a nemzetközi átlagnál jóval drágábban tudnának szállítani. A szakmai beszélgetésen problémaként említették az import termékek félrevezető feliratait – „magyar minőség”, „szabvány”, vagy „recept” –, valamint a késztermékek kategorizálásának hiányát is. Elképzelhető azonban, hogy a minősítés sem befolyásolná a kereslet alakulását, hiszen egyre nagyobb az igény az olcsóbb termékekre, például a 200 forintos virslire.
A szövetség által készített összegzésből kiderült, hogy a legnagyobb 10-10 sertés és baromfifeldolgozó 2009-ben mintegy 360 milliárd forint bevétel mellett mintegy 5,5 milliárd forint veszteséget termelt. Az általános forráshiány miatt a cégek összesített eszközállománya csökkenést mutat, a szállítói hitelek mértéke pedig elérte a banki rövidlejáratú hitelállomány 40 milliárd forintos összegét. Amíg azonban a feldolgozók a bankoknak több mint 3,5 milliárd forint kamatot fizettek, addig a beszállítók kénytelenek voltak ezt a finanszírozási költséget lenyelni – áll a szövetség közleményében.
AGROMONITOR
