Fordított áfakörben a sertéságazat

Az élő sertésre és a sertéshúsra is kiterjesztené a fordított áfafizetés lehetőségét a Vidékfejlesztési Minisztérium, a javaslat a következő kormányülésen kerül napirendre – mondta lapunk kérdésére V. Németh Zsolt vidékfejlesztési államtitkár. Hangsúlyozta, minden lehetséges eszközzel segítik az állattenyésztőket, a sertéságazat stabilizálása pedig prioritást élvez.

A következő kormányülésen is napirendre kerül a magyar sertéságazat fejlesztési stratégiája, miután a Vidékfejlesztési Minisztérium újabb javaslatokkal egészíti ki a tervezetet. A kabinet szerdán tulajdonképpen elfogadta a stratégiában szereplő ágazati forgóeszközhitelek kibővítését és a környezetvédelmi szabályok felülvizsgálatát, de a tárca további javaslatokat tesz a kormány asztalára. „Az élő sertésre és a sertéshúsra is kiterjesztenénk a fordított áfafizetés lehetőségét, amely komoly segítséget jelentene a nehéz helyzetben lévő ágazatnak” – mondta lapunk kérdésére V. Németh Zsolt vidékfejlesztési államtitkár. „Július elsejétől a gabona-termékpálya tekintetében lépett életbe a fordított adózás. Azóta több mint ötven százalékkal csökkent a gabonapiacon a feketekereskedelem, az adózási technika a költségvetés áfabevételeit is növeli. Arra egyelőre nem látok esélyt, hogy csökkenjen az alapvető élelmiszerek áfakulcsa, a költségvetési és gazdasági helyzet ezt még nem teszi lehetővé. A fordított adózás azonban új pályára állíthatja a magyar sertéságazatot. Minden lehetséges eszközzel segítjük az állattenyésztőket, a sertéságazat stabilizálása pedig prioritást élvez” – ismertette V. Németh Zsolt. Azon kérdésünkre, hogy a jövőben létrejöhet-e az állami takarmányalap, az államtitkár úgy reagált, megvizsgálják a takarmányozásban és készletezésben részt vevő állami cégek és társaságok szerepét, s ezután döntenek.

„A vidékfejlesztési tárca megkezdte a következő uniós programozási időszak tervezését. Brüsszel a jövőben nem a piac hektikusságának kivédésére vagy a gazdálkodók jövedelemszintjének emelésére fordítja majd a legtöbb pénzt, hanem átfogó célokra, így például munkahelyek teremtésére” – mondta V. Németh Zsolt. Kiemelte, a jövőben is a vidék és Magyarország érdekeit szolgálják majd az uniós támogatások. „Egyetlen fillér sem megy majd értelmetlen célokra. Magyarország az EU agrártermelésének két százalékát adja, de a támogatások 3–3,2 százalékát kapja, így az ország egyértelműn haszonélvezője a közös agrárpolitikának” – fogalmazott.

AGROLINE