Nehezen alakul a szuperkedvezményes élelmiszeráfa

A kormány nem megy bele egyhamar az alapvető élelmiszerek szuperkedvezményes áfájába. Erre utal az ötlet kidolgozatlansága a Vidékfejlesztési Minisztériumban, de a Nemzetgazdasági Minisztérium is ellenzi az ötletet. A miniszterelnök viszont még felülírhatja a helyzetet, ha az IMF engedi.

Egyelőre kétséges, hogy a kormány a közeljövőben kezdeményezi az alapvető élelmiszerek áfájának 5 százalékra csökkentését, és egy csapásra olcsóbb lesz a hús, a tojás, a tej és a sajt, vagy legalább nem lesz jóval drágább, mint jelenleg. Az alapvető élelmiszerek áfacsökkentését a Baromfi Terméktanács, a Tej Terméktanács, illetve a Vágóállat és Hús Terméktanács kezdeményezte a napokban, és egy számításokkal megtámogatott javaslatot is letett a kormány elé.

Az áfacsökkentés azonban még egyáltalán nincs előkészítve a Vidékfejlesztési Minisztériumban (VM), és nemcsak hivatalos, hanem még informális előzetes döntés sincs a kérdésben - tudtuk meg több egymástól független, a minisztérium munkájára rálátó forrástól. Egyelőre előkészítő munka sem folyik a tárcánál ebben az ügyben, „csak annyi biztos, hogy vizsgálat van” – árnyalta a képet a VM egy neve elhallgatását kérő, vezető beosztásban dolgozó munkatársa.

A szerdai kormányülés után Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter azt mondta, a kormány foglalkozott az alapvető élelmiszerek áfacsökkentésének lehetőségével, azonban írott előterjesztésként nem tárgyaltak róla, csak szóba került a kérdés - állította a hvg.hu-nak egy a VM belső ügyeire rálátó forrás. A miniszter egyébként nyilvánosan sem palástolta, hogy nem történt előrelépés, és elmondta: a kormány további hatástanulmányokat kér az ügyben.

Sablonválasz

A hatástanulmányok kérése a múlt évi tapasztalatok alapján a kormány sablonválasza az áfacsökkentés mindenkori követelőinek. Az áfacsökkentés ötlete már tavaly tavasszal is felbukkant: akkor a Vidékfejlesztési Minisztérium próbálta elérni, hogy 5-10 százalékra csökkenjen az alapvető élelmiszerek áfája, és már tavaly is hiányoztak az emlegetett hatástanulmányok. Végül állítólag a Nemzetgazdasági Minisztérium fúrta meg a kezdeményezést, ugyanis több százmilliárd forint áfabevételt vett volna ki a javaslat a költségvetésből.

A hatástanulmányokra hivatkozás most és tavaly is csak ürügy volt a döntés halogatására - vélik egyes szakértők. Ugyanis egyáltalán nem nagy ügy összerakni egy ilyen tanulmányt, egy hozzáértő egy nap alatt el tudja készíteni - mondta a hvg.hu-nak egy szintén neve elhallgatását kérő, mezőgazdasággal foglalkozó közgazdász, aki szerint a vidékfejlesztési miniszter nyilatkozata is arról árulkodik, hogy a minisztériumban nincs előkészítve az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentése. További adalék a hatástanulmány-problémához, hogy az áfa 25-ről 27 százalékra emeléséről szóló tavalyi döntésnél egy hatástanulmány erejéig sem hezitált a kormány.

Az elmúlt időszak kormányzati nyilatkozataiban nemcsak az előkészítetlenség érhető tetten, hanem a jelek szerint a Nemzetgazdasági Minisztérium ismét ellenáll a kezdeményezésnek. A tárca ugyanis már augusztus elején közölte: nem tervezik a kedvezményes áfakulcs kibővítését.

Mit akarnak a termelők?

A termelők jelenlegi áfacsökkentési javaslata költségvetési hatását tekintve jóval szűkebb, mint például a tavalyi tervek, hiszen most mindössze 60 milliárd forint áfabevételről kellene lemondania az államnak. A javaslat pozitívuma, hogy az érintettek próbáltak egy emészthetőbb csomagot letenni a kormány asztalára, így több esély van arra, hogy egyáltalán foglalkoznak vele – vélekedett a VM egy vezető beosztású munkatársa.

A javaslatot kidolgozó termelői érdekképviseletek valóban figyeltek arra, hogy szűk a költségvetési mozgástér, ezért csak szűk termékkörre, az úgynevezett vezértermékekre kérik az áfacsökkentést – mondta a hvg.hu-nak az egyik kezdeményező Lukács László, a Tej Terméktanács ügyvezetője. A szakmát ez a könnyítés is segítené, és a javasolt termékek tényleg alapvető élelmiszerek, amit a fogyasztók széles rétege vásárol - tette hozzá. A javaslatban szereplő listán valóban nem sok termék szerepel: az egész vagy darabolt baromfi- és sertéshúsra, az étkezési tojásra, a 3 százalékos zsírtartalom allatti tejre, a félkemény sajtra és a tehéntúróra kérnek áfacsökkentést a termelők.

Lukács László szerint ez a javaslat azért jó, mert a kiskereskedők között ebben a termékkörben annyira éles a verseny, hogy az áfacsökkentés teljes egészében érvényesülne a bolti árakban. Az élelmiszerágazat szereplőinek pedig a keresletbővüléssel segítene az alacsonyabb áfa: a kisebb kulcsnak köszönhetően kevesebb kereskedő vállalná, hogy illegális, nem adózó termelőktől szerzi be a termékeket, emellett nőhetne a hazai termékek versenyképessége is az import termékekkel szemben. Utóbbiak azért nyerhetnek könnyen teret a hazai polcokon, mert a küldő országokban nem 27 százalékos, hanem 5-10 százalékos, vagy annál is alacsonyabb áfa terheli az előállításukat.

Élelmiszerek áfája az Európai Unióban

A magyar 27 százalékos áfa világelső, így az Európai Unióban sem találni magasabb általános forgalmi adókulcsot. Az élelmiszereket terhelő magyar áfa is kuriózumnak számít az EU-ban: van ugyan néhány csökkentett, 18 százalékos áfakulccsal adózó termékünk (a tej és néhány tejtermék, valamint a pékárú), de még ezzel is messze a legmagasabbak között van az élelmiszerek áfája Európában, különös az összes többi, 27 százalékos kulccsal adózó terméket tekintve.

Az Európai Bizottság 2012-es adatai szerint több uniós országban vannak olyan élelmiszerek, amelyeknek 0 százalékos az áfája (például Írországban, Máltán és az Egyesült Kiráyságban). Még több tagállam van, amelyben 0 és 10 közötti élelmiszeráfakulccsal is találkozhatunk: Luxemburgban minden élelmiszer áfája 3 százalék, Spanyolországban 4 vagy 8 százalék, Olaszországban 4 vagy 10 százalék, Lengyelországban és Cipruson van 5 százalékos, Franciaországban pedig 5,5 százalékos élelmiszeráfa, emellett több országban találunk 6-9 százalékos kulcsokat is. A magyar 27 százalékos kulcsot csak lemaradva követik a svédek és a dánok a 25 százalékos áfájukkal.

Öt százalékos áfa mellett a vásárló valószínűleg ugyanúgy 150 liter tejet fogyasztana, mint eddig, de az arányok javulhatnának a hazai legális előállítású tej javára az import- és feketegazdasági termékekkel szemben – példázott Lukács László. Az ügyvezető szerint kizárólag egy ilyen forgalomnövekedés segítené ténylegesen az élelmiszerelőállítókat, nem az állami támogatások és a kedvezményes hitelek. Lukács László egyébként szintén a szokásos koreográfia részének értelmezte a hatástanulmány kérdését, hiszen mint mondta, a Tej Terméktanácsnak is több tízoldalnyi tanulmány áll rendelkezésére, és más szakmai szervezeteknél is sok, könnyen hozzáférhető anyag van.

A miniszterelnökön múlik, vagy az IMF-en

Egyes vélekedések szerint az áfacsökkentésért lobbizó termelőknek csak egyetlen reményük lehet, a miniszterelnök támogatása. Hiszen egy ilyen horderejű kérdés végül úgyis Orbán Viktor döntésén áll vagy bukik - mondta a hvg.hu-nak a Nemzetgazdasági Minisztérium egyik dolgozója, aki egyúttal hangsúlyozta, nincsenek pontos értesülései az ügyről, csak általában ez a megszokot ügymenet. Amikor az áfacsökkentés korábban felvetődött, Orbán Viktor számára az volt az egyik legfontosabb kérdés, hogy a csökkentés eljut-e a fogyasztókhoz - árnyalta a képet a Vidékfejlesztési Minisztérium vezető beosztású munkatársa.

A bevételkieséssel járó intézkedéshez ugyanakkor vélhetően az IMF-nek és az EU-nak is lenne egy-két szava, hiszen hiteltárgyalás központi kérdése az lesz, hogy az államháztartást képes lesz-e a kormány egyensúlyban tartani. Még ha „csak” 60 milliárd is lenne, valószínűleg erre sincs pénz a büdzsében, hiszen most éppen az a kérdés, hogyan tömi be a kormány azt a 300-500 milliárdos lyukat, amit a munkahelyvédelmi akcióterv és az adóváltozások ütnek a 2013-as költségvetésen. A jövő évi költségvetésbe fedezet nélkül belerőltetett munkahelyvédelmi akcióterv azonban éppen azt példázza, hogy a kormányt egyre kevésbé érdekli, van-e fedezete a terveinek – vélekedett az NGM egy neve elhallgatását kérő munkatársa, aki emiatt elképzelhetőnek tartotta azt is, hogy a miniszterelnök támogatni fogja az áfacsökkentést.

Dráma a mezőgazdaságban

A mezőgazdasági szakértők egyöntetű véleménye szerint az áfacsökkentés mellett most van egy rendkívüli érv is, a hatalmas aszálykár, mely miatt sok élelmiszeripari vállalkozás csődbe mehet idén, ha nem kap segítséget. Májusban és júniusban még volt annyi csapadék, hogy elfogadható termés lett például búzából és repcéből. A kukorica és a napraforgó viszont sok helyen „kisült”. Így az utóbbi két haszonnövénynél nagy gondban lesznek a gazdák, például azok, akik csak kukoricát vetettek, és arra számítottak, hogy learatnak majd 10 tonna terményt, de ehelyett csak egy tonnát sikerül - ecsetelte a helyzetet a hvg.hu-nak egy mezőgazdasági vállalkozó.

A legnagyobb bajban az állatartók lesznek, ugyanis költségük döntő része a takarmánykiadás, ami a szárazság miatt várhatóan nagyon megdrágul. Akár élelmiszerárrobbanás is jöhet, a hatalmas szárazság több országot sújtott, köztük a jelentős gabonaexportőrnek számító Egyesült Államokat, emiatt a kukorica világpiaci ára emelkedik, ami Magyarországon is nyomja a takarmányárakat.

A magyarországi aszálykár mértékéről megoszlanak a vélemények, a hvg.hu-nak nyilatkozó szakértők szerint 300-400 milliárd forint veszteség érheti az ágazatot. A teljes kárról valószínűleg november végére lehet képünk, amikorra a gazdáknak be kell nyújtaniuk kártalanítási igényeiket a kártalanítási alaphoz, amelyben jelenleg 8,3 milliárd forint áll rendelkezésre – mondta a hvg.hu-nak a VM egyik munkatársa.

A gazdák nehéz helyzetéért ugyanakkor a kormány is felelős – hangsúlyozta egy mezőgazdasági vállalkozó. A kormányzati intézkedések ugyanis csak súlyosbították az élelmiszertermelők és -feldolgozók helyzetét. Veszteséget okozott nekik a közel 20 százalékos idei minimálbéremelés, illetve a kormány által efölött elvárt béremelés, a környezetvédelmi termékdíj emelése, valamint az áfaemelés is. További terhet jelent az élelmiszerforgalmazókat célzó, de sokszor az élelmiszerelőállítóknál lecsapódó, 2010-ben bevezetett másodlagos élelmiszervizsgálat díja, továbbá a 2012-ben bevezetett kötelező kárenyhítési hozzájárulás is (ebből gyűlik össze a pénz a kárenyhítési alapban, amiből majd kártérítést kérhetnek). Tovább nehezíti az élelmiszeripari szereplők helyzetét, hogy az adóváltozások miatt tavaly és idén jelentősen csökkentek a reálkeresetek.

AGROLINE