A kereskedelem megregulázására készül az EU

Megegyezni konkrét javaslatban ugyan nem tudtak az EU agrárminiszterei, de leszögezték, hogy a piacszabályozásból ki kell emelni az élelmiszer-kereskedelmet és külön intézkedésekkel kell megregulázni a nagyláncokat. Máskülönben képtelenség a mezőgazdaság és az élelmiszeripar helyi érdekeit érvényre juttatni.

Magyarországot Forgács Barnabás, az agrártárca szakállamtitkára képviselte a spanyol kormány – mint a közösség aktuális elnöki posztját betöltő ország képviselete – által szervezett tanácskozáson. Az EU agrárminiszterei azért gyűltek össze, hogy a Magyarországon is jelentős problémát jelentő problémára választ találjanak. Nevezetesen a szinte mindenhol meghatározó erőfölénnyel rendelkező multinacionális kereskedelmi láncok tisztességes piaci magatartásának szabályozásáról akartak a résztvevők megegyezni.

Közös javaslat egyelőre nem készült el. Abban azonban egyetértettek, hogy egy éven belül közösségi szinten is intézkedéseket fogadjanak el az élelmiszerlánc hatékonyabb működésének biztosítása érdekében.

- Még csak a legelején tartunk a vitának – szögezte le a tanácsülést követő sajtótájékoztatón Elena Espinosa spanyol mezőgazdasági miniszter, aki emlékeztetett rá, hogy egy sor tagállam már konkrét intézkedéseket vezetett a piacok és az árok jobb átláthatósága, a tisztességtelen értékesítési módszerek letörése és a termelők, a feldolgozók, továbbá a kiskereskedelmi láncok (vagyis az élelmiszerlánc) közötti szerződéses viszony javítása érdekében – idézte a bruxinfo.hu az elhangzottakat.

Forgács Barnabás a torzulásokra tejpiaci példát hozott fel: Magyarországon a tejszektorban 2008 júniusa és 2009 szeptembere között 40 százalékkal zuhantak a termelői felvásárlási árai, miközben ugyanezen intervallumban mindössze 2,2 százalékos volt a fogyasztói árakban mért csökkenés. Végeredményben a jelenség ösztökélte a magyar jogalkotókat a kereskedelmi etikai kódex kialakítására, amely azonban megbukott a versenyhivatal által kezdeményezett vizsgálatot követően. A felek közül a kereskedők hátráltak ki az önként vállalható megegyezés alkalmazásából.

Az ügynek azonban nincs vége – emlékeztetett az államtitkár – ugyanis a kormány, illetve az Országgyűlés ezt követően jogszabályt alkotott a kérdéskörről, melynek végrehajtási kézikönyvén most dolgoznak a szakértők. 2010 tavaszán ez elkészülhet és hatályba léphet a szabályozás. Észtország hasonló úton jár, ugyanakkor nem tudni, hogy az EU-tagok között mennyire terjed el ez a módszer.

A spanyolországi tárgyaláson egy dologban megegyezett a szakemberek véleménye: valamit tenni kell, többen azt javasolták, hogy az élelmiszerágazat számára külön piaci rendfenntartást vezessenek be. A törvényi regulák mellett más eszközöket is alkalmazni érdemes, így például árfigyelő központok létrehozását javasolták, amelyek nem csak az ármozgásokat figyelik és teszik hozzáférhetővé az ezekről szóló információkat a fogyasztók számára, hanem a haszonkulcsokat is, amelyekkel az élelmiszerlánc szereplői dolgoznak. A probléma ugyanis éppen az élelmiszerláncban képződő jövedelmen történő aránytalan osztozkodás.

SZABADFÖLD