Ahol a kurtafarkú malacot videózzák

újabb állatkínzási ügybe keverték Magyarországot. Az állatvédők állítólag tíz Békés és Csongrád megyei sertéstelepen is forgattak. Hogy hol, nem hozták nyilvánosságra. Többek közt azt kifogásolták, nem mindenhol volt játék a disznók előtt.

Az osztrák Négy Mancs tavaly a hízott libák ellen üzent hadat. Ezúttal angol állatvédők készítettek öt másik uniós ország mellett állítólag hazánkban is rejtett kamerás, állatkínzást bemutató felvételeket.

Fél évvel ezelőtt készítette egy angol székhelyű állatvédő szervezet, a CIWF azokat a videofelvételeket, amelyeket az Európai Unió 6 országának — Dánia, Franciaország, Hollandia, Németország, Spanyolország, Magyarország

— 74 sertéstartó telepén forgattak. A rejtett kamerás képeken a disznók egymást taposták, illetve az uniós előírások szerinti szűk helyen szorongtak. A malacfarkak csonkolása és a kanok herélése is filmre került. A CIWF-aktivisták a tapasztalataikról szóló jelentést a múlt héten tették le az Európai Bizottság asztalára. Állítólag tíz Békés és Csongrád megyei sertéstelepen is forgattak. Hogy hol, nem hozták nyilvánosságra.

— Olvastam a jelentést. A 6 ország közül a magyarországi sertéstartással volt a legkevesebb problémájuk az állatvédőknek. Az állítólagos 10 telephelyen az volt az észrevételük, hogy a sertések 70 százalékának megkurtították a farkát. Kifogásolták, hogy nem mindenütt volt játék a disznók előtt — mondta dr. Pallós László országos állatvédelmi főfelügyelő. — A sertések farokkurtítása rutinszerűen tilos. Viszont vannak esetek, amikor ez a beavatkozás elkerülhetetlen. Például, ha a sertések „kikezdik” egymást, vagy az állományban genetikai hajlam miatt fennáll a „kannibalizmus” veszélye.

Az állatvédelmi főfelügyelő kiállt a gazdák mellett. Az ellenőrzések rendszeresek, állatkínzás csak kirívó esetben fordulhat elő.
Az utóbbi években számos Békés megyei telepen is történt olyan fejlesztés, amely jobb tartási körülményeket eredményezett, állatjóléti célokat szolgált. Dr. Számfira György egyéni vállalkozónak Békéscsabán működik és hamarosan Nagybánhegyesen is elkészül a sertéstelepe. A két telephelyre 1,3 milliárd forintot költöttek az elmúlt időszakban. A sertéseket a legkorszerűbb körülmények között tartják. Az Unió előírásánál lényegesen nagyobb hely jut a hízóknak, állatonként egy négyzetméter. „Játékok” is rendelkezésre állnak.

— Ugyanilyen fontos a takarmányozás, ivóvízellátás, légcsere-biztosítás, a megfelelő hőmérséklet, az alom, és annak gyakori cseréje — mondta a békéscsabai telep vezetője, Seres Csaba, aki hangsúlyozta, az állatvédelem mellett az imént felsoroltak gazdasági érdeket is szolgálnak. — Túlzsúfoltság esetén rosszabb a takarmány-felhasználás, nagyobb az elhullás esélye, nő az önköltség. Ezért az állattartók érdeke is, hogy gondoskodjanak az állatjóléti követelmények betartásáról.

„Úri dolguk van” a Kardoskúti Zrt. telepén is a sertéseknek. Nem ólakban élnek, hanem világos sátrakban. Csete Zoltán elnök-igazgató elárulta, amikor a sátorban kibontanak egy bála szalmát, azt a sertések játszva széttúrják, s közben a rostigényüket is kielégítik. Ha hűvösebb, szárazabb komfortra vágynak, akkor azt a betonos etetőplaccon lelik meg. A kardoskútiak által eddig felépített, 12 mélyalmos technológiájú építményében jó az állatok kondíciója.

BEOL