Címlap

Bejelentkezés


Veszteséges a libatenyésztés

Rovat(ok):

Mélypontjára esett és azóta sem mozdult el onnan a liba eladási ára hazánkban. A gazdák veszteségei egyre súlyosabbak. A szakemberek az idei kilátásokat illetően sem optimisták.

Az alacsony felvásárlási árak és a Négy Mancs állatvédő szervezet folyamatos és jogtalan támadásai együttesen végleg tönkretehetik a termelőket, pedig a hízottliba-piacon világelső hazánk. Ezen pozíció elvesztése drasztikus bevételkieséshez vezethet.

Fekete éve volt a tavalyi a magyar libatartóknak, miután az év második felében mélypontjára esett a lúd eladási ára, a kilónkénti 3,8 euróról két euróra. „Állatonként kétszáz-háromszáz forintos veszteséget szenvedtek el a termelők, sőt a feldolgozók is. A haszon a kereskedőknél csapódott le, eredményről csak az ő esetükben lehet beszámolni. Ha az idei felvásárlási árak is hasonlóképpen alakulnak, mint a tavalyiak, akkor nem sok jóra számíthatunk” – mondta lapunknak Papp Lajos, a Magyar Lúdszövetség elnöke. Szerinte a drasztikus veszteségekben a gazdasági válság játszott közre, ami miatt a kereslet visszaesett. A húsliba szezonja lefutott, azonban maradtak még készletek, míg a májliba előállítása és feldolgozása folyamatos. Ez utóbbi ágazat sem mutathatott fel kiemelkedő eredményeket tavalyról.

„Biztató ugyanakkor, hogy a májkészletek elfogytak, ami némi optimizmusra ad okot a keresletben. Már csak a felvásárlási áraknak kellene emelkedniük, legalább a korábbi szintre” – vélekedett Papp Lajos. Ha erre nem kerül sor, a további veszteségek a termelők tönkremeneteléhez vezethetnek.

Papp Lajos kiemelte: Magyarországon évente 2,5 millió hízott libát és 2,5-3 millió húslibát dolgoznak fel. Kilencven százalékuk export, és csak tíz százalék a belföldi fogyasztás. „A magyar fehér liba, azaz a húsliba főleg a német nyelvterületeken hódít, míg a hazai májliba, vagy szürke liba Franciaországban kelendő. Minőségben verhetetlenek vagyunk, semmiképpen nem adhatjuk fel a harcot” – mondta az elnök, aki a magyar tenyésztés elleni támadásokat is a piac visszaesését okozó tényezők közé sorolta: „Nem használtak a magyar termelőknek a Négy Mancs állatvédő szervezet libatömés miatt folyamatos és jogtalan támadásai. Pedig az uniós állatvédelmi törvények Magyarországra is vonatkoznak, sőt a hazai szabályok gyakran még szigorúbbak is, mint a brüsszeliek.

A magyar állattartók minden előírást betartanak, mi pedig válaszul a Négy Mancs támadásaira igyekszünk reális képet mutatni az ágazatról.” Hangsúlyozta: amíg a húslibánál van komoly vetélytársunk, Lengyelország, a hízott libánál abszolút piacvezető Magyarország. A piac hetvenöt-nyolcvan százalékát uraljuk még úgy is, hogy Franciaországban, Belgiumban, Spanyolországban, Ukrajnában és Kínában is tömnek libát. Ezért is meg kell védeni a piacunkat és pozíciónkat.



GAZDAKOR