A makói hagymatermesztők attól tartanak, hiába kapott uniós eredetvédelmet a hagymájuk, idén még nem, csak a későbbiekben kaphatnak támogatást terményeik marketingjéhez.
Egyelőre csak elvben jelent a makói hagyma számára piaci előnyt, hogy az Unió eredetvédelemben részesítette – marketingjére még nem lehet forrásokat szerezni. Mint megírtuk, az eredetvédelmet tavaly ősszel kapta meg, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy ilyen névvel, védjeggyel az európai piacon már csak a Makón és szűk vonzáskörzetében, megfelelő technológiával termesztett vöröshagyma forgalmazható – és ezt szúrópróbaszerűen ellenőrzik is. Az Európa nyugati felén már jól ismert, minőséget és hagyományos értéket garantáló embléma komoly piaci értéket jelent, Magyarországról mindössze további 3 termék viselheti: a szegedi és a budapesti téliszalámi, valamint a hajdúsági torma.
Az igazi előrelépést azonban nem önmagában a védjegy jelentené, hanem ha mellé, ahogyan ígérték, uniós támogatást is lehetne kapni. A Hagyma Terméktanács tavaly ősszel azt tervezte, a telet kihasználják arra, hogy a gazdákat felkészítsék az új lehetőségre, egyúttal összefogásukat is ösztönözzék. Erre – mint Gazdag Jánostól, a terméktanács elnökétől most megtudtuk – azért nem került sor, mert még tart az az egyeztetés a szaktárca és a Zöldség Terméktanács között, amelynek végén megnyílhatnak az ígért források.
A lapunk által megkérdezett hagymatermesztők attól tartanak, mivel a vöröshagyma exportszezonja nagyjából májustól augusztusig tart, az idei termést illetően már nem fogják tudni kihasználni a lehetőséget – csak abban reménykedhetnek, hogy hosszú távon lesz hasznukra.
GAZDAKÖR