Tokaj szőlővesszein viszály terem

Északi szomszédunk szerint Brüsszel nekünk kedvezett és ők a végsőkig küzdenek azért, hogy a szerintük Tokaj-hegyaljához tartozó szlovákiai területen érlelt nedűt is Tokajiként forgalmazhassák.

Évek óta tart, eredménytelenül, a magyar-szlovák küzdelem a Tokaji bor névhasználatáért és az eredetjelölés jogáért. Becslések szerint jelenleg Tokaj-hegyaljáról 1,5 millió palack Tokaji Aszú találhat gazdára a világpiacon, mintegy 25 millió euró értékben. Sok éves marketing tevékenységgel az exportot akár meg is lehetne négyszerezni.

Ha a világban ismernek egy magyar borfajtát, az általában a Tokaji, ám ezzel együtt is jócskán túlbecsüljük itthon a Tokaji hírnevét - fogalmazott Horváth Csaba. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára hozzátette: Valójában nagyon kevesen vannak, akik a nagyvilágban meg is kóstolták, kóstolhatták a Tokajit. Úgy vélte, a névvita korántsem másodlagos. Horváth szerint a szlovák állítással ellentétben Brüsszel egyáltalán nem állt mellénk, de északi szomszédaink is jobban tették volna és jobban tennék, ha a vita helyett inkább az elmúlt hat évben, amióta már mint két uniós tagállam csatározik egymással a két ország, legalább a Tokaji névhez méltó kötelezettségeknek legalább egy részét bevezették volna.

Szerinte az ügyben nem a területi vita, hogy most 500 vagy 900 hektár a szlovákiai tokaji termőterület, a legfontosabb. Mellesleg Szlovákia maga sem tudja mekkora területet akar bevonni a Tokaj-hegyaljai zónába - jegyezte meg Horváth Csaba. Ennél sokkal fontosabbnak tartja, hogy a közös névhasználathoz azonos előállítási technológia és ellenőrzési rendszer tartozzon. Ennek északi szomszédainknál a nyomai sincsenek meg. Sem az ültetvények nyilvántartása, sem a kataszterbe vétel, sem a termesztési feltételek ellenőrzése nincs megoldva. Azt sem tudni, van e annyi szőlőjük, pláne aszútermésük, amennyi elegendő lenne annyi bor előállításához, amennyit forgalmazni szeretnének, vagy pedig a magyar Tokaj-hegyaljáról felvásárolt mustból készül a szlovák Tokaji.

Befejeződött az uniós borreform is, vagyis Brüsszel meghatározta azokat a követelményeket, melyek szerint a termékleírásokat kell elkészíteni. Ez elengedhetetlen feltétele egy bor névhasználati jogának. A tokaji borászok ezt a munkát elkezdték és jól haladnak vele. A termékleírással 2010-ig végezni kell, hogy határidőre, 2011-re leadhassák Brüsszelnek. Magyar részről ezt akkor is meg kell tenni, ha nincs megállapodás a szlovákokkal.

Ha a szlovákok továbbra is elzárkóznak a megállapodástól, akár le is maradhatnak a Tokaji névről, mert az unióban ugyanaz a földrajzi név két helyszínen nem szerepelhet. Aki nem küldi be határidőig a termékleírást, az nem használhatja az adott termőhely nevet - ad egy utolsó figyelmeztetést Horváth Csaba. Alapvető kritérium egyébként, hogy melyik országban található az az objektum, amely a földrajzi névben szerepel. A szlovákok már szinte mulatságos trükkökkel próbálkoztak. Elneveztek egy dombocskát Tokajnak, de olyan szórólappal is találkozott a '90-es években, amelyen a térképen Tokaj nemes egyszerűséggel Szlovákiához tartozott.

A főtitkár szerint igenis árt az eredeti Tokajinak a névbitorlás, mert a magyarországi Tokaji mellett ott található a nemzetközi piacon a jóval gyengébb minőségű szlovákiai termék is. Ez pedig kétségeket ébreszthet a fogyasztókban, hogy akkor mitől is olyan nagyon jó a Tokaji bor.

Tavaly január 1-től már az oltalom alatt álló eredetvédett bor esetében a hegybíró mintavétele alapján történik a minősítés. Ez is azt a törekvést bizonyítja, hogy Magyarország szigorú és egységes rendszert kíván fönntartani a Tokaji arculatának megőrzésére. Ezt is meg kell ismertetni a fogyasztóval. Azt Horváth Csaba is elismeri, nem elegendő a szlovákokra mutogatni a hiányosságok láttán, hanem előbb a saját portánkon kell rendet rakni.

A válság miatti nehézségekre is rámutatott Marcinkó Ferenc, a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke. Ez azt is jelenti, hogy 2009-ben visszaesett a magasabb értékű Tokaji prémium borok belső és külpiaci forgalma. Igaz a kivitel mennyisége összességében nem csökkent drámai mértékben, de eltolódott az olcsóbb borok kategóriája felé. Tokaj-hegyalján az export létfontosságú, hiszen sok vállalkozás, pincészet termékeinek felét, vagy annál is nagyobb arányát exportálja.

Ebben a helyzetben különösen nem, de egyébként sem szeretnénk, hogy eltérő szabályozású és ellenőrzésű szlovák Tokaji borok kerüljenek piacra - hangsúlyozta Marcinkó. Ez akkor is zavaró lehet, ha Tokajska, vagy Tokajsky áll a címkén, mint ahogyan ez a névhasználat megengedett számukra. A külföldi fogyasztót ez megzavarhatja, hiszen nem valószínű, hogy különbséget tud tenni a szlovák és a magyar Tokaji név használata között.

Az elnök megjegyezte, hogy ez ma még inkább csak elméleti gond, mert Szlovákiában annyi "tokajit" állítanak elő, amennyi többnyire belföldön fogy el. A világpiacon tehát pillanatnyilag nem jelentenek veszélyt a magyar Tokajira. Mindez azonban megváltozhat. Szlovákiában ugyanis sokáig gazdátlanok voltak a szőlők, mert elhúzódott a kárpótlás. Emiatt az ültetvények állaga is alaposan leromlott - mondta Marcinkó. Ám szerinte, ha megnövekszik az érdeklődés a külföldi, illetve a nyugat-szlovákiai tőke részéről, akkor ez a helyzet viszonylag gyorsan változhat.
Információik szerint máris van érdeklődés az olaszok és az osztrákok részéről. Ezt a folyamatot egyelőre a névhasználati vita végleges rendezésének hiánya lassítja.

Addig is, piaczavaró tényező lehet, ha a szlovák Tokajska, Tokajsky megjelenik a nemzetközi borforgalmazásban. Sajnos még Tokaji címkével is megjelennek - jegyezte meg Marcinkó Ferenc -, mit sem törődve azzal, hogy ezt a névhasználatot az unió is tiltja számukra. A hegyközségi tanács elnöke elmondta: rendszeresen vásárolnak a szomszédban ilyen elnevezésű termékeket és folyamatosan tájékoztatják a szakminisztériumot. A magyar agrártárca pedig minden alkalommal felszólítja a szlovák felet, hogy hagyjon fel a magyar megnevezésű Tokaji névhasználattal. Rengeteg vita után annyit sikerült elérniük, hogy legalább az úgynevezett 2 puttonyos "Tokajit" kivonták a forgalomból. Nehezen akarják megérteni, hogy ha egységes elnevezést szeretnének, abban az esetben be kell tartaniuk a 2004-ben kötött kétoldalú megállapodást. Csak ebben az esetben lehet határon átnyúló egységes borvidék, egységes törvényi szabályozás, minősítési rend és ellenőrzés. A legélesebb vita a területi lehatárolásban bontakozott ki.

A befektetők a túloldalon jelentős állami támogatásra is számíthatnak Pozsonytól, amely a hátrányosabb helyzetben lévő kelet-szlovákiai területek fejlesztését is programjába vette. Hozzátette még a magyarországi borászok aggodalmát is, hogy az ellenőrzés hiányában a határ másik oldalán olyan borból is "Tokaji" készül, aminek az alapanyaga még csak nem is a régióban termett. Az is előfordul persze, hogy alapanyag hiányában a szlovák oldalon ráígérnek az itteni árakra és innen viszik a tokajinak valót, bár ez még mindig a jobbik eset. Ez is szabályozási hiányosságokra mutat, hiszen Szlovákiában ezek alapján a borkészítéshez nincs szükség származási bizonyítványra.

Így ellenőrizetlen körülmények között születhetnek a "Tokaji", illetve "Tokajszka" borok. Úgy tűnik, az uniós szabályozás a szlovák területeken nem érvényesül.
Egyelőre sajnos nem sikerült Magyarországnak Brüsszelben elérni, hogy az unió tiltsa el Szlovákiát a Tokajra utaló névhasználattól, pedig egyértelmű, hogy Szlovákia évek óta nem tartja be az unió előtt is vállalt megállapodási kötelezettségét - érvelt Marcinkó Ferenc. Brüsszel pedig ahelyett, hogy számon kérné a feladat végrehajtását, folyamatosan azt kéri, hogy a két fél újabb kompromisszumok árán egyezzen meg.

Egyik alkalommal már a szakmának sikerült megegyeznie, megállapodtak a szlovákiai kollégákkal, de akkor meg közbeszólt a kinti politika.

Nem kell félni a szlovák vetélytársaktól
Raskó György, a Royal Tokaji Borház igazgatótanácsának (it) elnöke szerint üzleti szempontból nincs jelentősége a Tokaji körüli huzakodásnak. Amit a szlovákok Tokajinak neveznek, nem versenytársa a magyar Tokajinak. Nem egy kategória a szlovák gyártású Tokajsky, vagy Tokajska, amely a diszkont áruházak alsó polcain tanyázik, s aki velük akar versenyezni, meg is érdemli. Az it elnöke szerint, a nemzetközi piacon jószerivel csak a Tokaji Aszúnak van esélye a prémium kategóriában feltűnni.

A szakember megerősítette, most sem a minőséggel van a baj, hiszen az Aszú megveri a legjobb francia Sauternes-t is. Amerikában, Nagy-Britanniában a legelismertebb borbírálók is elismerik az Aszú klasszis voltát. Raskó azt is hangsúlyozza, Aszú alatt csak az 5, illetve 6 puttonyost kell érteni. Ezeken kívül létezik még természetesen ebben a szegmensben az esszencia. Ha a szlovákok betartva a szigorú rendszabályokat a magyarországi minőséget elérő Aszút készítenének, attól a hazai borászoknak nem kellene félniük. Akár Tokajska, akár Tokajsky, illetve Tokaji néven is, megfelelő minőség esetén a szlovák és a magyar Aszú csak erősítené egymást. A gondot a szlovák 2-3 puttonyos "Aszúk" jelentették. Raskó György méltatlannak nevezte a Magyarországon forgalomba hozott 3 puttonyos "Aszúkat" is, amelyeket nagy áruházláncok polcain kínálnak. Ezzel mi magunk rontjuk az Aszú hírnevét, hitelét - fűzi hozzá.

AGROLINE