Lesznek gazdaságok, amelyek meg sem érik a támogatást

Továbbra sem oldódtak meg azoknak a tejtermelőknek a gondjai, akik az alacsony, jóval az önköltségi ár alatti felvásárlási árak miatt kerültek nehéz helyzetbe. A Magyar Agrárkamara szerint az év végére enyhülhetnek a problémák, a támogatások segítségével a veszteségek is csökkenhetnek, és a tejágazat elkezdhet kimászni a gödörből.

Az életben maradáshoz elengedhetetlen támogatásokhoz juthatnak a magyar tejtermelők az év közepétől, de lesznek olyan pénzek, amelyeket csak az év végétől kapnak meg – állítja a Magyar Agrárkamara. A gazdák arra panaszkodnak, hogy hónapok óta segítségért könyörögnek, s többen már a tehenészetüket is felszámolták, az állatokat vágóhídra terelték, s akik még talpon vannak, azok sem biztos, hogy ki tudnak tartani az év végéig.

„A Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. 2004-ben ezerhétszáz fejőstehenet tartott, 2009 végén már csak ezret. 2004 óta több mint félmilliárd forint veszteség keletkezett a tehenészetben, holott nem romlott a technológia, és a szakemberek sem felejtették el tudásukat” – érzékeltette az utóbbi években kialakult piaci helyzet tavaly csúcsosodó negatív hatásait Kun Mihály, az üzem vezérigazgatója a Magyar Agrárkamara állattenyésztési osztályának ülésén. Hangsúlyozta: a legnagyobb bajuk a kereskedelemmel van, ugyanis európai gyakorlat, hogy a tej termékpályáján keletkező jövedelem nyolcvan százalékát a kereskedők fölözik le.

A Magyar Agrárkamara lapunkhoz eljuttatott közleményében az áll, hogy március első felében jelenik meg az a rendelet, amely egy uniós szabály alapján biztosít támogatási lehetőséget. „A támogatás alapja a 2009–2010-es kvótaév alatt értékesített tej mennyisége. A támogatás mértéke a 2013-as nemzeti támogatási felső határ 3,5 százalékának termeléshez kötött formában történő kifizetése, amely 46,2 millió euró, s az összeg csak a tejágazatban lesz felhasználva. Ez nagyjából hat-hét forintnyi többlettámogatást jelent tejkilogrammonként. Mivel az összeg kifizetése utófinanszírozott, a pénzt a termelők 2010 decemberétől kaphatják kézhez” – olvasható a közleményben.

Szintén márciusban jelenik meg az a rendelet, amelynek értelmében ötven-hatvan fillér támogatáshoz jutnak a tehenészetek tejkilogrammonként. Ennek alapja az a brüsszeli döntés, amely szerint a közösségi költségvetésből háromszázmillió eurót fordíthatnak a tejtermelők megsegítésére a huszonhét tagországban. Magyarországnak három és fél millió euró jutott, ezt a pénzt pedig ez év közepéig kell kifizetni.

„Nagyobb tétel lesz az az összeg, amelyet állatjóléti támogatások formájában lehet majd igényelni. Az unió tavaly döntött arról, hogy gazdaságélénkítő csomag részeként Magyarország 48,3 millió eurót használhat fel a közösség keretéből e célra. Ezekre azok a tehenészetek pályázhatnak, amelyek elmaradott vagy hátrányos helyzetű térségben vannak, illetve a telephely úgynevezett nitrátérzékeny területen található. A pályázat lényege, hogy egy adott állapothoz képest kell vállalni az állatjóléti beavatkozásokat, fejlesztéseket, amelyek alapján átlagosan hat-hét forint tejkilogrammonkénti támogatás igényelhető. Az erről szóló rendelet áprilisban láthat napvilágot, s 2011 első fél évében fizetik a támogatást” – tudatta az agrárkamara.

Emellett ebben az évben továbbra is a korábban is kifizetett, nagyjából nyolc forint támogatást kaphatják meg a termelők tejkilogrammonként. „Azoknak a mezőgazdasági termelőknek, akik még nem vették igénybe, egyszeri kifizetésként tizenötezer euró erejéig állami támogatás folyósítható, ami 2010 végéig vállalkozásonként egy alkalommal adható. Mindezek együttes hatásaként akár húsz-huszonkét forint támogatás gyűlhet össze tejkilogrammonként, s ha év közben emelkednek a tejfelvásárlási árak, az ágazat kikerülhet a mély válságból” – véli a Magyar Agrárkamara.

A jövőt illetően pedig az a folyamat lehet ígéretes, amely az Európai Unióban kezdődött, és közösségi szinten igyekszik megregulázni a nagy áruházláncok térnyerését, igazságosabbá tenni a tejtermékpályán képződő jövedelem termelők, feldolgozók és kereskedők közötti elosztását.

A tejtermelők kijelentették, fontosak a támogatások, de nem tudják elfogadni az unió legutóbbi agrárreform-intézkedéseit. A brüsszeli irányítást azonban annak ellenére sem lehetett ettől eltéríteni, hogy a hibákra az összes tagország rámutatott. Emiatt is alakult ki az a helyzet, hogy 2009-re megfeleződött a tej felvásárlási ára, a kontinens minden országában óriási veszteséget termeltek a tehenészetek. Az árak továbbra sem fedezik a termelők költségeit.

Kvótaemelés okozta a válságot
A tejpiaci válság Európa szinte minden országában bajt okozott. Igaz, a rosszabb gazdasági helyzetben lévő tagállamokat, például Magyarországot, mélyebben érintette a felvásárlási árak visszaesése. A gazdák ugyanis alig-alig rendelkeztek tartalékkal, de Nyugat-Európában is hamar felemésztették a fejlesztésekre szánt összegeket a jelentkező veszteségek. Egész Európában drasztikusan csökkent az ágazat jövedelemtermelő képessége, miközben a termelési költségek alig mozdultak. Mélyítette a válságot, hogy jelentősen csökkent a tejtermékek iránti kereslet, az unió exportja is visszaesett. Változott a tejpiaci szabályozás is az elmúlt években: emelkedett a tejkvóta, emiatt tejfeleslegek keletkeztek, ami a felvásárlási ár letöréséhez vezetett.

AGROLINE