Egyetlen út, a minőség

Arad megyei gazdálkodók, érdeklődő számára tartott előadást a fűszerpaprikáról dr. Somogyi György, a Szegedi Fűszerpaprika Kutató Intézet igazgatója, aki Molnár Albert, fűszerpaprika feldolgozó és forgalmazó, illetve ottani kereskedők, üzletemberek társagában érkezett.

Kocsik József AMMGE elnök rövid köszöntőjét követően, dr. Somogyi kivetített képekkel illusztrált előadását a fűszerpaprika Közép-amerikai eredetétől kezdte, ahonnan Kolumbusz közvetítésével került Európába, majd a XVII. században Magyarországra, Szeged környékére. A paprika gyógyhatásainak az ismertetőjéből megtudhattuk, hogy a magyar fűszerpaprika mindig csípősebb volt a más tájakon termettnél, és tulajdonképpen a csípősségében nyilvánul meg a gyógyhatás. Ugyanakkor a legjobb, természetes festékanyagokat is ebből a növényből nyerik, az állatok takarmányozásában is előnyösen használható, legelterjedtebb felhasználási módja, természetesen az élelmiszeripar. Miután részletesen kitért a paprikatermesztés fő kérdéseire, az érdekes történelmi visszatekintőből megtudhattuk, hogy a két világháború között a Föld fűszerpaprika termesztésének a 30%-a Magyarországon, 8-9 ezer hektár területen termett, az Egyesült Államok volt a legnagyobb felvásárló.

Azóta, sajnos nagyban változott a helyzet, ugyanis 2005-től az országba akadálytalanul beözönlő külföldi, olcsó fűszerpaprika miatt a hazai termesztés folyamatosan visszaesett. Manapság 2000 hektárt sem éri el a termesztett terület, ahol a világ össztermelésének már az 1%-át sem állítják elő.

Hogy minek tudható be e hatalmas visszaesés?

Egyrészt a rendszerváltás előtti nagyüzemi termelésnek, ami a minőség rovására ment. Ennek következtében elveszítették az amerikai, később a Nyugat-európai piacokat is. A rendszerváltás óta, főként 2005-tő kezdve a magyarországi szupermarketek közvetítésével tömegesen érkezik az országba a hollandiai fűszerpaprika, amelyik valójában Dél-Afrikában, esetleg Chilében terem, továbbá a spanyol a francia, de a kínai termékek is, holott köztudott: a Csongrád, Békés, Arad és Temes megyékben termő fűszerpaprika mindegyiknél jobb minőségű. Az olcsó, gyenge minőségű termékeket a kereskedők felvásárolják 1,5-2 dollárért, hogy újracsomagolva, kilónként 10-15 dollárért adhassanak túl rajta.

Hogy mit lehet tenni adott helyzetben?

A 2000-es évek elejéig Magyarországon csak szabadban termett fűszerpaprika, aminek a termesztési technológiáját meg kell újítani. Onnan kell kiindulni, hogy nálunk lehet megtermeszteni a világ legjobb minőségű fűszerpaprikáját, amelyiknek azonban egyelőre nincs meg a földrajzi eredetvédelme. A minőség megőrzésének fontos feltétele, hogy a termést megóvják a fertőzési, szennyeződési lehetőségektől. Az általa vezetett Kutató Intézet az elmúlt években jó minőségű, kiváló terméshozamú fajtákat állított elő, a következő években még 3-4 hasonló fajta fog megszületni. Ezekre alapozva, korszerű, melegfóliás eljárással 2 hónappal előbb lehet előállítani a paprikát, amelyiknek így sokkal kedvezőbb a felvásárlási ára. Ugyanakkor, hidegfóliás termesztést is lehet alkalmazni, amelyik több rizikófaktort feltételez. A korszerű eljárási technológiákat szívesen megosztja az érdeklődőkkel. Ahányszor szükséges, eljön a helyszínre is.

Horváth Imre hozzászólásában elmondta: valamikor Arad megyében is sokan termesztettek paprikát, amelyiket azonban manapság egyre nehezebben lehet értékesíteni az olcsó, import termékek miatt. Egyetlen megoldás lenne, ha a belső piac védelmében leállítanák a fűszerpaprika behozatalt.

Dr. Somogyi szerint mindig a vásárló dönt az áru sorsáról, így a paprikáéról is, hogy a jó minőségű hazait, vagy az olcsó, de gyenge minőségű külföldit választja-e. Sajnos, a gazdasági válság sokszor az olcsóra tereli a figyelmet.

Gál Mihály szerint azoknak az őstermelőknek, akik jobb minőségű árut akarnak előállítani, termelői csoportokba kellene tömörülniük. Ezáltal a korszerű technika megvásárlása érdekében benyújtandó pályázatoknál 75%-os kedvezményt élvezhetnének, de arra is szükség lenne, hogy a terményüknek legalább a 80%-ára biztos vevő kerüljön.

Kocsik József szerint nem a tömegszervezet, hanem az erős tömörülés létrehozása a cél, a termesztők támogatását a Lieder programtól reméli.

Ugyanezt a nézetet próbálta alátámasztani mondanivalójában Molnár Albert vállalkozó is, aki évente 10-15 hektáron, 50-60 ember közreműködésével termeszt fűszerpaprikát, de szárítóval, feldolgozóval, kiépített értékesítési hálózattal is rendelkezik. Felajánlotta, hogy az augusztusi termést nyersen felvásárolja 150 forintos kilónkénti áron, míg a többi termést feldolgozza 27%-os részesedésért. Szerinte előnyösebb, ha minden termesztő kiépíti a maga kis terjesztő hálózatát, amelyikben nyereséggel értékesíteni tudja a megmaradt tiszta, jó minőségű terményt.

Horváth Imre szerint a termelőknek szövetkezniük kellene, hogy közös tőkével, illetve pályázati segítséggel hozhassanak létre szárítót, feldolgozót, csomagolót, illetve kiépítsék az értékesítési láncot.

Molnár Albert viszont azt vallja: ha most kellene mindezt megépíteni, lemondana róla, mert a magyarországi hasonló infrastruktúrát a harmadik világ országaiba költöztetik, ahol olcsó a munkaerő és azt energia.

Dr. Somogyi is a kistermeléstől várja a magyar fűszerpaprika egykori minőségének a visszaállítását. Izotópos vizsgálat bizonyítja a 100%-os tisztaságot. A termelés fellendítéséhez viszont a vásárlók nevelésére, a hatóság által felvállalt belső piac védelmére is szükség van.

A Hajtatott fűszerpaprika-program résztvevőinek a bátorítására Molnár Albert azt is vállalta, hogy az augusztus utáni termésre is megpróbálnak méltányos árat kínáló vevőt találni, mivel a kilónként 80 forintos, jelenlegi kínált áron nem szabad odaadni.

Az előadást és szakmai vitát követően a gazdálkodók megosztották egymással a tapasztalataikat, bizakodva beszéltek az immár 3 levéllel rendelkező palántavetéseikről, a remélt nyereségről.

GAZDAKÖR