Az idén is nagyobb szeletet hasíthatnak ki a húsvéti sonkapiac tortájából az olcsó, minőségileg megkérdőjelezhető importtermékek Magyarországon. A fogyasztók nagyobb része az olcsóbb terméket keresi, és a magyar árut nem mindig előnyben részesítő multinacionális láncoknál vásárol az ünnepi szezonban. Szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy hazai sonkát tegyünk az ünnepi asztalra, mert a magyar és a külföldi áru között ég és föld a különbség.
„Nem győzzük hangsúlyozni, hogy magyar terméket, hazai árut kell vásárolni, mert a magyar feldolgozók ismerik igazán a fogyasztói igényeket, kiemeltebben figyelik a minőséget, így a magyar sonka biztosan nem teszi tönkre az ünnepet, s nem csalódhatunk” – mondta a Magyar Hírlapnak Menczel Lászlóné, a Vágóállat és Hús Terméktanács titkára. Kiemelte: továbbra is nagy arányban érkezik hazánkba import húsárú. Húsvét környékén főként szlovák sonka árasztja el a magyar piacot.
„Az ár minőséget is jelez, de a sonka címkéjét is alaposan vegyük szemügyre. Mindenkinek előnyös lenne, ha a régi, jól kiérdemelt rangjára emelnénk fel újra a magyar termékeket, s minden szinten és minden erővel támogatnánk őket” – mondta Menczel Lászlóné. Az olcsó import sonkafélék ugyanis sokkal rosszabb minőségűek, mint a hazaiak. A magyar előírások gyakran szigorúbbak, mint más országokban. A magyar sonkák tartós vagy gyorspáccal készülnek, ízfokozót, színezéket, tartósítószert nem tartalmaznak, páclét pedig alig. A legfontosabb különbség az, hogy amíg a magyar termék hústartalma mintegy nyolcvanszázalékos, az ízfokozókat és adalékanyagokat tartalmazó, silányabb külföldi áru húsaránya csupán ötven-ötvenöt százalékos, páclétartalma pedig jelentős. A Magyar Hússzövetség figyelmeztet: egy hatszáz forintos kötözött sonka és egy kétezer forintos parasztsonka közel sem ugyanaz a kategória.
Tavaly csaknem huszonhatmilliárd forint volt Magyarországon a sonkapiac forgalma, mennyisége pedig tizennégy-tizenötezer tonna között mozgott a Nielsen piackutató cég felmérése szerint. A teljes múlt évet tekintve értékben négy százalékkal többet, mennyiségben két százalékkal kevesebbet adtak el, mint egy évvel korábban. A sonka kiskereskedelmi eladása ugyanakkor értékben öt, mennyiségben egy százalékkal emelkedett a tavaly márciusi–áprilisi ünnepi szezonban az előző évi hasonló periódushoz képest.
„Tavaly két hónap alatt adták el a boltokban az éves mennyiség huszonegy százalékát, mintegy háromezer tonnát. A márciusi–áprilisi sonkaforgalom értéke az ötmilliárd forintot is megközelítette” – áll a Nielsen elemzésében.
A húsvéti sonka mellett tehát továbbra is kitartanak a fogyasztók, szakemberek szerint azonban aggodalomra ad okot, hogy a fogyasztók egy része az olcsóbb termékeket vásárolja, a vásárlások pedig a hipermarketek felé tolódtak el, így emelkedett az importsonka részaránya, amelynek nemcsak a minősége és eredete megkérdőjelezhető, hanem a magyar piac szempontjából sem előnyös. A piackutató cég szerint az általában olcsóbb, kereskedelmi márkás sonkák forgalma és piaci részesedése harmincnyolc százalékra emelkedett tavaly az azt megelőző huszonkilenc százalékról.
Megállt ugyanakkor a drágább, önkiszolgálásra előre csomagolt sonka évek óta tartó növekedése. Piaci részesedése a teljes forgalomból értékben hatvanegyről ötvenkilenc százalékra, mennyiségben ötvenháromról ötvenkét százalékra csökkent.
Éves összesítésben a főtt sonka továbbra is dominál, s kilencvenegy százalékot vitt el mennyiségben a bolti forgalomból a legutóbbi adatok szerint. A füstölt-főtt mutatója kettő, míg az egyéb sonkáké hét százalék. A hipermarketek részaránya a sonkaértékesítésben jóval nagyobb az ünnepi szezonban, mint az év átlagában, de értékben és mennyiségben a diszkontok és szupermarketek is több sonkát adtak el legutóbb. A mennyiségi eladással súlyozott fogyasztói átlagár csak kismértékben ugyan, de nagyobb lett tavaly. A 2008-ban mért kilogrammonkénti 2287 forintról 2329 forintra emelkedett.
Kétmilliárd forint is lehet a büntetés
A húsvét közeledtével a sonkakommandó is a nyakába vette az országot, április 4-ig fokozottan ellenőrzik az ünnephez köthető termékeket, a sonkát, a tojást és a csokoládéfigurákat. „Ellenőrzéseink az őstermelőktől a multinacionális cégekig mindenkit érintenek. Akik nagyobb mennyiségben értékesítenek, több kontrollra számíthatnak” – mondta lapunknak Süth Miklós, az agrártárca szakállamtitkára, országos főállatorvos. Eddigi ellenőrzéseikről elmondta: kiugró esemény még nem történt, egy illegális húsfüstölő üzem akadt fenn a rostán. „Szóbeli figyelmeztetéseket már többször is alkalmaztunk, pénzbüntetést még nem. A kihágásokért, szabálytalanságokért kiróható büntetési mértékek tízezer forinttól kétmilliárdig terjednek. Sőt az üzem bezárása, az engedély visszavonása is elrendelhető” – mondta Süth.
GAZDAKOR