Szabályoktól zápul a hazai tojáspiac

Napok óta emelkedik a forgalom a tojáspiacon a kereskedők szerint, igaz, a nagy roham majd a húsvét előtti napokban várható. Az utóbbi években harmadával esett vissza a hazai termelés, így importtojásra is szükség van, amely a bolti forgalom negyede. Az új szabályok és előírások nem sok jót ígérnek.

A húsvéti ünnepek előtt bonyolítja le az év egyik legnagyobb forgalmát a tojáspiac, a fokozott kereslet miatt ötven százalékkal több tojás fogy, mint egy átlagos napon, év közben. „Emelkedő árak jellemzik most a piacot, az áruházi dobozos tojás darabja harmincöt–negyven forint között van, de az ünnepek előtt akciókra is számíthatunk” – mondta lapunknak Földi Péter, a Baromfi Terméktanács e területért felelős titkára. A szakember kiemelte: igaz ugyan, hogy Európában hazánk élen jár az egy főre jutó éves tojásfogyasztásban, ami kétszázhetven darabra tehető, de néhány éve még háromszáz tojást fogyasztott el egy magyar az esztendő 365 napja alatt. A visszaesés a szakember szerint a vásárlóerő csökkenése miatt következett be.

„A hazai termelés harmadával esett vissza az elmúlt években, az állománycsökkenés is jelentős. Emiatt nem tudjuk kielégíteni a fogyasztási igényeket, és nem vagyunk önellátók, importra is szükség van, amely elsősorban Lengyelországból érkezik hazánkba. A magyarországi bolti forgalom negyede importtojás, az össztermelés tekintetében pedig tizenöt százalékos ez az arány” – mondta Földi Péter.

Kiemelte ugyanakkor, hogy az állattenyésztő-ágazatok közül a baromfival, tojással foglalkozó termelők helyzete a legjobb és legstabilabb, de a jövedelmük továbbra sem jelentős, sőt jócskán elmarad az európai átlagtól.

„A takarmányárak ugyan nem drágultak nagymértékben, de a jövőben esedékes és életbe lépő szabályokat, előírásokat nehéz lesz teljesíteni. Így 2012 januárjától már csak újfajta ketrecben tarthatók az állatok, amelyet például ülőrúddal, tojófészekkel, karomkoptatóval, kaparótérrel kell felszerelni, és nagyobb teret kell hagyni a baromfinak. Ezenkívül a szalmonellamentesítési, környezetvédelmi és állat-egészségügyi szabályoknak is meg kellene felelni” – mondta Földi Péter.

A tenyésztők örülnek, ha meg tudnak élni a munkájukból, technológiai fejlesztésre egyáltalán nem futja.
„Az imént felsorolt, az unió által is előírt beruházások összköltsége milliárdos nagyságrendű. A ketrecek korszerűsítéséhez például tízmilliárd forintra, szalmonellamentesítésre pedig hatmilliárd forintra lenne szüksége az ágazatnak. Mindent egybevéve húszmilliárd forint feletti a végösszeg. Ezt a pénzt nincs honnan előteremteni” – hangsúlyozta lapunknak a szakember.

Vegyi anyagokkal hamisították

Tojáshamisító bandát fülelt le nemrég a hatóság egy razzia közben Dél-Kína legjelentősebb kereskedelmi-idegenforgalmi városában, a tízmilliós Kuangcsóban. A hamis tojásokat valamivel több mint négy forintért árulták, vagyis feleannyiért, mint amennyibe Kínában a valódi tojás kerül. A gátlástalan vállalkozók a fehérjéhez többek között zselatint, benzilsavat, de még timsót is használtak. A sárgájához egy citromsárga színezőanyagot kevertek össze folyékony anyaggal, amit aztán kálcium-kloridot tartalmazó vízzel vegyítettek, hogy elősegítsék a gyors megszilárdulást. A héjat paraffinból készült waxból állították elő és öntötték a megszilárdult tojásra.

GAZDAKOR