Bio-e a bioélelmiszer?

A lassú információáramlás és az uniós támogatások határozzák meg a hazai biotermelés helyzetét. A magyar ökoélelmiszer 90 százaléka külföldre megy.

Tizenkét éve foglalkozik biotermeléssel a békési Bényei házaspár. Az általuk vezetett Dióstanyán szigorúan ellenőrzött keretek között gazdálkodnak.

— A saját egészségünk és a környezetünk érdekében döntöttünk úgy, hogy belevágunk az ökotermelésbe — mondja Bényei Gábor. A családi vállalkozás termékei az elmúlt évtized alatt országos és nemzetközi hírnévre tettek szert. A Dióstanyán regisztrált kecsketörzsállományt tartanak, a tejből pedig sajtot állítanak elő. A biogazdálkodás azonban nemcsak az állattenyésztést és a sajtgyártást határozza meg.

— Szigorú feltételeknek kell megfelelni, ami vonatkozik a teljes területre, valamint az itt folytatott növénytermesztésre és állattartásra is — tudjuk meg Bényei Gábortól. Az ökotermesztés elejétől végéig szabályozott és ellenőrzött, eltérni nem lehet az előírásoktól. A növénytermesztésben tilos a műtrágya és a gyomirtó használata. Az állatoknál a többi közt szabályozott a tér, a világítás, de még az ivóvíz minősége is.

A biotermelő szerint mára kialakult egy réteg, mely kifejezetten az ökoélelmiszereket keresi.

— Tapasztalataink szerint egyrészről a magas jövedelműek vásárolják, akik ezzel is az egészségükre vigyáznak, másrészről pedig azok a betegek, akik a gyógyulás érdekében fogyasztják a biotermékeket — mondja Bényei Gábor, hozzátéve, új jelenség, hogy a vásárlók között megjelentek azok a fiatal szülők, akik a gyermekeik számára vásárolnak.

Magyarországon 122 ezer hektár a bioterület nagysága, ez az összes mezőgazdasági terület 1,7 százaléka. A mezőgazdasági termékeknek pedig a 4 százaléka számít ökonak. A Magyarországon megtermelt bioélelmiszerek 90 százaléka külhoni piacra megy.

Bár egyre nagyobb divat a hagyományosan kisüzemben előállított háztáji zöldség, gyümölcs és haszonállat, ezek még korántsem számítanak bioélelmiszernek. Egy falusi vagy tanyasi csirke lehet jó minőségű, de nincs mögötte olyan követelményrendszer, amelyet ellenőrizni lehetne.

— Óriási a különbség, hiszen a biotermelés esetében egy minősített és folyamatosan ellenőrzött élelmiszer-előállításról van szó — állítja Bényei Gábor.

Ezt jelzi, hogy a hazai biotermesztő gazdálkodók 95 százalékát nyilvántartó és ellenőrző Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. tapasztalatai szerint elvétve fordulnak csak elő olyan esetek, amikor biotermékben meg nem engedett anyagot találnak. — 2004 óta ez két esetben fordult csak elő — tudtuk meg Roszík Pétertől, a társaság ügyvezetőjétől. A szervezet szerint a biotermelésre álló gazdaságok túlélési esélye jobb, mint a hagyományos gazdaságoknak. Nemzetközi tapasztalatok alapján a hazai mezőgazdasági termelés 20 százalékát lehetne ökoélelmiszer-termelésre átállítania, az egyre fejlődő hazai és nemzetközi piacok kereslete alapján.

Magyarországon ellenőrzött biogazdálkodással 1993—1994 óta foglalkoznak. Két ellenőrző szervezet működik, a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. és a Hungária Öko Garancia Kft. A biogazdálkodásba bevont terület 1996-ban 12,5 ezer hektár volt, azóta megtízszereződött. A növekedés 2005-ben megtorpant. A támogatások csökkenésével kevesebben vállalták a mezőgazdasági termelést, viszont nőtt a kereskedelemből, feldolgozásból élők száma.

AGROLINE