Visszakaptuk Tokajt Szlovákiától

Az Európai Bizottság törölte a szlovák bejegyzések egy részét

Mint oltalom alatt álló földrajzi bejegyzést Szlovákia a jövőben már nem használhatja a Tokaj megjelölést – ennyit sikerült elérni az Európai Bizottságnál. A tokaji borokból sikeres bemutatót is szerveztek az Európai Parlamentben.

– Elégedettséggel tapasztaltam, hogy az Európai Bizottság törölte az eredet védett borok közösségi nyilvántartásából azon szlovák bejegyzést, amely a Tokaj jelzőt az oltalom alatt álló földrajzi jelzések között regisztrálta Szlovákia javára. Március 15-én kelt, a bizottsághoz címzett írásbeli kérdésemnek ez volt az egyik követelése. Továbbra is szerepel azonban a nyilvántartásban a szlovák igény az oltalmazott eredetmegjelölés kategóriájában, amely szintén jogellenes állapotot tükröz. A bejegyzés alapját ugyanis egy olyan szlovák jogszabály képezi az uniós nyilvántartás szerint, amelyet Szlovákia 2009-ben hatályon kívül helyezett - mondta a minap Tabajdi Csaba, az Európai Parlament ülésén, napirend előtti hozzászólásában.

A szocialista delegációvezető kiemelte, hogy a bizottság döntése mindenképpen előrelépés, de magyar szempontból csak részleges siker. A szlovák bejegyzés azon túl, hogy minden jogalapot mellőz, a magyarországi tokaji bortermelők érdekeit is sérti. Szlovákia ugyanis egy korábban kötött megállapodás értelmében köteles lett volna a szlovák bortörvényt e tekintetben harmonizálni a magyar szabályozással, kiigazítani a borok technológiai leírását, szabályozni a borkategóriákat, független szakmai szervezetek felállítani, valamint együttműködni boraik közös (magyar-szlovák) ellenőrzésének megvalósításában. Ezekből máig semmi nem valósult meg.

– Továbbra is kérjük a bizottságtól a megmaradt szlovák bejegyzés törlését. Amennyiben erre rövid határidőn belül nem kerül sor, a magyar félnek nem marad más eszköze, mint keresetet indítani a Bizottság ellen az Európai Bíróságon - mondta Tabajdi Csaba. A vita hátterében az is meghúzódik, hogy több új tagállam, köztük Magyarország és Szlovákia is jelenleg veszi át az EU földrajzi jelzésekre vonatkozó szabályozását, amelyet a régi tagállamokban már évek óta alkalmaznak. Tabajdi úgy látja, a Bizottság az elmúlt hetekben sajnálatos módon megsértette az uniós jogszabályokat, amikor eleget tett a szlovák kérésnek, és a "Tokaj" jelzés esetében mind a két jelölést elfogadta. Az unióban ugyanis nem lehetséges ugyanazt a jelölést OEM-ként és OFJ-ként is regisztrálni.

Az uniós szabályozás értelmében a földrajzi jelzések védelmének két kategóriáját, a védjegy alatt álló eredetmegjelölést (OEM) és az oltalom alatt álló földrajzi jelzést (OFJ) különböztetik meg. A két kategória között az oltalom tekintetében nincs különbség, egyenlő védelmet élveznek a jogérvényesítést illetően. A két kategória meghatározásából következően azonban lényeges tartalmi különbségek vannak. Az OEM boroknál a termék minősége alapvetően a termőhely adottságaihoz, az ott lévő természeti és emberi környezethez, valamint a helyben alkalmazott hagyományos technológiához kapcsolódik. A felhasznált szőlő 100 százaléka ugyanarról a borvidékről származik, amit helyben dolgoznak fel, és csak Vitis vinifera (Bortermő szőlő) fajhoz tartozó szőlőből készülhet a bor. Ezzel szemben az OFJ lazább követelményeket támaszt, itt a minőség és a termőhely között nem kell a kizárólagosságot bizonyítani. A termék hírneve kapcsolódik ugyan a termőhelyhez, de a feldolgozott szőlő 15 százaléka származhat a borvidéken kívül eső területről is, ezen kívül keresztezésből származó szőlőfajták is felhasználhatóak borkészítésre.

Egy korábbi egyezség értelmében egyértelmű feltételrendszert állítottak fel Szlovákia számára, amennyiben „Tokaji” oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel akarja forgalomba hozni borait. Ilyen feltétel volt a szlovák bortörvény harmonizálása, a borok technológiai leírásának kiigazítása, a borkategóriák szabályozása, szakmai szervezetek létrehozása, valamint a boraik közös (magyar-szlovák) ellenőrzésének megvalósítása. Ezekből máig semmi nem valósult meg, az Európai Bizottság mégis bejegyezte a Tokaj OEM jelzést Szlovákia számára. Tabajdi szerint ez azért elfogadhatatlan, mert nagy versenyhátrányt jelent a magyar bortermelőknek, hiszen szigorúbb feltételek mellett kell előállítaniuk azokat a borokat, amelyeket a határ túloldalán ugyanolyan név alatt más feltételekkel hoznak forgalomba. Nagy a kockázata annak, hogy a szlovákiai lazább termelési követelmények a tokaji bor több évszázados hírnevét is veszélybe sodorják.

A magyar kormány tiltakozott a törvénysértés ellen, magyarázatot kért Brüsszeltől. - Ám fontos, hogy a Lisszaboni Szerződés óta együttdöntési jogosultságot kapott Európai Parlamentben is lépéseket tegyünk - mondta Tabajdi Csaba. Számon kell kérnünk, hogyan engedhette meg a Bizottság magának a törvénysértést.

E vita kiújulásával egy időben - Magyarország uniós csatlakozása óta egyébként a második alkalommal - mutatkozott be Tokaj-hegyalja borvidék az Európai Parlamentben. Tabajdi Csaba kezdeményezésére és az MSZP EP delegációjának szervezésében négy borászat hat borát mutatták be huszonhét tagország európai parlamenti képviselőinek és más uniós intézmények dolgozóinak Brüsszelben. - Bár a magyar borok nem ismeretlenek Európában, sajnálatos, hogy a nyugat-európai áruházláncokban lényegében nincs jelen a magyar bor. Rendszeres bemutatókkal és következetes termék-marketinggel minél szélesebb körben ismertté kell tennünk borainkat, különösen az első számú hungarikumot, a tokajit - mondta Tabajdi a bemutatón, amelynek külön érdekessége volt, hogy Botos Ernő Péter, az FVM Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetének korábbi igazgatója, valamint Kiss István, a Tokaj Kereskedőház Zrt. vezérigazgatója is előadás tartott...


NÉPSZABADSÁG