Sertéshús-termékpálya

Az év első két hónapjában a sertés ára az Egyesült Államokban és Brazíliában jelentősen magasabb, míg az Európai Unióban és Magyarországon alacsonyabb volt, mint az előző év hasonló időszakában.

Az Európai Unióban az „E” kereskedelmi osztályba tartozó sertés vágóhídi belépési ára euróban kifejezve 3 százalékkal nőtt februárban, és 1 százalékkal haladta meg az előző év hasonló időszakának árszintjét. Március elején nem folytatódott tovább ez a tendencia, mivel a sertések ára mérséklődött. A frankfurti árutőzsde (EUREX) tavaszi és nyári határidőkre szóló jegyzései is csökkenést mutattak az elmúlt hetekben.

Magyarországon az AKI PÁIR adatszolgáltatói körébe tartozó vágóhidak az év első tíz hetében az előző évinél 10 százalékkal több sertést vásároltak fel, ezen belül az importból származó sertések felvásárlása 18 százalékkal, a hazai termelésből származó sertéseké 7 százalékkal bővült. Az import sertés az összes felvásárlás 28 százalékát tette ki (2009 hasonló időszakában 26%). A hazai termelésből származó vágósertés termelői ára 10 százalékkal csökkent a vizsgált időszakban, az import sertést pedig a hazainál 6 százalékkal alacsonyabb áron vásárolták a vágóhidak.

A sertéshús-termékpálya valamennyi fázisában alacsonyabbak voltak az árak az év első tíz hetében, mint az előző év azonos időszakában. A félsertés feldolgozói értékesítési ára 12, a karajé 6, a combé 3 százalékkal mérséklődött.
A KSH adatai szerint a karaj és a comb fogyasztói ára hasonló mértékben csökkent, mint az értékesítési ára. A KSH adatai szerint az élő sertés és sertéshús külkereskedelmi egyenlege értékben pozitív volt 2009-ben, de jelentősen (56%-kal) romlott 2008-hoz képest, elsősorban az élősertésimport növekedése miatt. Magyarország élő sertésből továbbra is nettó importőr volt. Az élősertés-behozatal mennyisége 22, értéke nagyobb mértékben, 32 százalékkal nőtt, az importárak 8 százalékos emelkedése miatt. Az import-sertés több, mint fele (55%) Hollandiából érkezett, Lengyelország részesedése a sertésállomány fogyatkozása miatt 16 százalékra csökkent, szemben az előző évi 35 százalékkal.

Az élősertés-export mennyiségben 10 százalékkal csökkent, értékben viszont 6 százalékkal nőtt a vizsgált időszakban. A legfontosabb partner Románia (63%-os részesedés), Oroszország (10%) és Szlovákia (8%) volt.

A sertéshús-export mennyiségben 9, értékben 13 százalékkal bővült. A kivitel 39 százaléka Romániába, 10–10 százalék Japánba és Olaszországba, 6–6 százalék Szlovákiába és Dél-Koreába irányult.

A sertéshús-import mennyiségben és értékben nagyobb mértékben nőtt, mint az export. A meghatározó kereskedelmi partnerek – Spanyolország és Nagy-Britannia kivételével – növekvő mennyiségben szállítottak sertéshúst Magyarországra. A sertéshús 54 százaléka Németországból, 9–9 Ausztriából és Franciaországból, 7 százalék Hollandiából érkezett.

AGROLINE