A dioxin nyomában

Magyarországra is érkezett dioxinnal szennyezett, ír sertéshús Lengyelországból, az összesen 70 tonna áru jelentős többségét azonban továbbszállították Romániába. Közben a sertések után dioxin nyomaira bukkantak írországi szarvasmarha csordákban is. De mi is az a dioxin?

Az élelmiszerbiztonságért felelős magyar hatóság a lengyel társszervezettől kapott tájékoztatás alapján már három tételt azonosított. Volt olyan tétel, amelyet Írországból Angliába, majd Lengyelországba, onnan Magyarországra és innen Romániába szállítottak. Egy másik tétel azonosítása most folyik, azt keresik, hogy az érdi raktárból hova szállították – nyilatkozta Süth Miklós országos főállatorvos, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) illetékes szakállamtitkára.

Az ír mezőgazdasági miniszter tájékoztatása szerint az eddig megvizsgált 11 marhacsordából háromban találtak a megengedettnél nagyobb mennyiségű dioxint az állatokban. Az ír marhahúsnak a belföldi, illetve külföldi forgalomból való visszahívását viszont nem tartja szükségesnek a mezőgazdasági miniszter, mivel a dioxin-tartalom valóban több a megengedettnél, de az egészségre nem ártalmas, csak hosszan tartó fogyasztás esetén. A sertéshúsban a megengedett szennyező anyag 80-200-szorosát találták, míg a marhahúsban 2-3-szorosát.

A dioxin elnevezés lényegében egy összefoglaló név, melybe poliklórozott aromás vegyületek tartoznak, a dibenzo-para-dioxin és a dibenzo-furán poliklórozott vegyületei és ezek izomerjei, azaz szerkezeti változatai. Röviden és összefoglalóan PCDD-nek ill. PCDF-nek nevezik ezeket. Kémiailag nézve ciklusos éterek.

De mi is az a dioxin? A dioxin elnevezés lényegében egy összefoglaló név, melybe poliklórozott aromás vegyületek tartoznak, a dibenzo-para-dioxin és a dibenzo-furán poliklórozott vegyületei és ezek szerkezeti változatai. Röviden és összefoglalóan PCDD-nek ill. PCDF-nek nevezik őket. Veszélyességük kémiai természetükben rejlik.

Egyik jellemző tulajdonságuk, hogy vízben alig oldódnak, zsírokban viszont jól. Így, ha bekerültek egy élő szervezetbe, ott hamar rátalálnak a zsírszövetre és más, zsírban gazdag szövetekre, felhalmozódnak és növelik sokféle betegség, többek között különféle rákok kockázatát. Másik fontos tulajdonságuk, hogy igen ellenállók a legkülönfélébb behatásokkal szemben. Lassan, több év vagy akár egy évtized alatt bomlanak csak le.

Ezért is nevezik ezeket tartós, állandó vegyületeknek, mivel magas a biológiai és kémiai stabilitásuk. Savaknak, lúgoknak, redukáló és oxidáló anyagoknak ellenállnak és csak igen erős oxidálószerek képesek lebontani.

A PCDD-k és PCDF-k főként termikus folyamatok során jönnek létre. Ilyenek a hulladékok égetése vagy a hétköznapinak tekintett avar égetése, illetve az erdőtüzek. A környezetbe jutó dioxinok kb. 95%-a szemétégetőkből kerül ki. További szennyezőként szerepelnek a gyomirtó szert, fakonzerváló szereket előállítók, ahol mint ipari melléktermék keletkezik a dioxin. És a leghétköznapibb szennyező források, a gépjárművek kipufogógázai, vagy a házi kandallók.

A szemétégetőkben égetéssel keletkező PCDD és PCDF vegyületek kikerülnek a légkörbe, ahonnan a talajba, növényzetbe, sőt a vizekbe is bejutnak. Innen kerülnek be a táplálkozási láncba. Egyrészt a tengerekből kihalászott vagy tenyésztett, majd elfogyasztott halak révén. Másrészt tenyésztett állatok révén, függetlenül attól, hogy legeltették, vagy táppal táplálták őket. Előbbi esetben a földre, növényzetre kiülepedett dioxinok jutnak be a szervezetükbe, ahonnan tej, tejtermékek és hús formájában tovább az emberek asztalaira.

A haszonállatok gyorsabb és gazdaságosabb felneveléséhez használt tápokba, takarmányokba is kevernek bele olyan anyagokat, melyek dioxinnal szennyezettek. Ilyen lehet a halliszt, vagy újrahasznosított állati zsiradék, melyet a legkülönbözőbb helyekről gyűjtenek be.


EFARMER