Csak az infláció alatti mértékben emelkednek az idén a belföldi élelmiszerárak. Ez rossz hír a mezőgazdaságnak és az élelmiszeriparnak, hiszen közben költségeik emelkedése nem állt meg. Növekedik az alsó árszegmensekbe tartozó élelmiszerek iránti igény, ami a "saját márkás" és a márkátlan termékek piacát növeli meg.
"Az már az év elején sem kétséges, mi jut majd eszünkbe, ha a 2009-es évre gondolunk vissza. A gazdasági világválság, amely éppen olyan helyzetben találja a hazai élelmiszeripart, amikor a negatív folyamatok kerültek túlsúlyba" – jelentette ki Fórián Zoltán, az Agrár Európa Tanácsadó Kft. mezőgazdasági és élelmiszer-ipari üzletág-igazgatója. A Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézettel közösen készített Agrármonitor tanulmánnyal éppen az volt a céljuk, hogy a vállalkozások vezetőit segítsék a stratégiai döntések meghozatalakor, amelyek piaci előrejelzés nélkül kockázatosak.
Fórián Zoltán kiemelte, hogy az élelmiszerek fogyasztói átlagárindexe három év után, 2008 novemberében ismét az átlagos fogyasztóiár-index alá került, vagyis annál kisebb mértékben emelkedett. Úgy gondolja, hogy az idén ott is marad, és inflációt mérséklő tényezővé válik. Ez igen rossz hír a mezőgazdaságnak és az élelmiszeriparnak, hiszen – bár kétségtelenül csökkent néhány alap- és üzemanyag ára – a költségek emelkedése nem állt meg. Ráadásul a kereslet visszaesése miatt a termelés is tovább szűkül. Az állandó költségeket tehát kevesebb termékre lehet elosztani. Eközben az élelmiszeripar belföldi árainak és az élelmiszerek fogyasztói árainak változása már egy éve összekapcsolódott, egyforma ütemű. Ez azt jelenti, hogy a túlnyomó részben a kereskedelmi láncok kezében lévő élelmiszerforgalomban valamelyest kiegyenlítődtek az erőviszonyok. Ez egyértelműen a gazdasági nehézségek, a fizetőképes kereslet korlátainak következménye. Egyben azt is jelzi, hogy 2009-ben csak az infláció alatti mértékben emelkednek az élelmiszerárak. A márkás termékek felső szegmenseit vélhetően ez nem éri el, mivel ezek fogyasztói jellemzően a gazdagabbak köréből kerülnek ki, és ragaszkodnak a megszokott minőséghez és szolgáltatáshoz. Így aztán az élelmiszerek iránti kereslet szerkezete ismét kedvezőtlen irányt vesz. Szűkül a középső kategóriák tere, és ez éppen a hazai márkákat érinti fájdalmasan. Mindezek miatt kevesebb élelmiszer-ipari vállalkozás marad talpon, s természetesen kevesebb embert is foglalkoztatnak majd.
"Mivel a magyar élelmiszeripar nem a felső árszegmensekbe szállít, arra számítunk, hogy tartani tudjuk az idén élelmiszerexportunk tavalyi szintjét. Ez a gyenge euró-forint árfolyam miatt emelkedő árbevételt hozhat, miközben rontja az import növekedésének esélyeit" – mondta Fórián Zoltán.
MAGYAR HÍRLAP