A zöldség- és gyümölcspiacon tarol az olcsóbb külföldi áru

A piaci igények gyors változása és a kiszámíthatatlan időjárás egyre inkább elbizonytalanítja a hazai zöldség- és gyümölcstermesztőket, ennek pedig az lett a következménye, hogy ma már a belső fogyasztás mind nagyobb hányadát importból fedezzük.

Ennek a piacnak az sem tesz jót, hogy az árak ingadoznak, és egyre nagyobb teret nyer a hazainál olcsóbb importáru. Nehezíti a helyzetet az is, hogy ahol nem működnek termelői értékesítő szervezetek (tész), ott az eladás rendkívül szervezetlen. A termelői összefogás különösen a kertészeti ágazatokban gyenge. A tészek nem tudnak egységes árualappal a piacra lépni, probléma az is, hogy nincs megfelelő nagyságú, egységes minőségű árualap, mert nagyon sok fajta zöldség és gyümölcs terem elaprózott területen. A zöldségfélék hazai átlaghozama az EU-tagállamokéval összehasonlítva többnyire a középmezőnyben helyezkedik el, emiatt is versenyhátrányban vagyunk. A gyümölcságazat egyik legsúlyosabb gondja az elöregedett ültetvények magas aránya, a piaci zavarokat okozó kiszámíthatatlan termelésmennyiség, az elavult faj- és fajtaszerkezet.

Az agrártermelés 14 százalékát teszi ki a zöldség és a gyümölcs

Magyarország területe 9,3 millió hektár, ennek hatvankét százaléka mezőgazdasági terület, és ez arányát tekintve egyedülállóan nagy Európában. A mezőgazdasági területből 1,2 százalék a konyhakert, 1,3 százalék a gyümölcsös és 1,1 százalék a szőlőterület. A mezőgazdasági termelés volumene – háromévi folyamatos csökkenés után – 2008-ban jelentősen, csaknem harminc százalékkal növekedett, és megközelítette a kétezermilliárd forintot. Ennek nyolc százalékát a friss zöldségek, hat százalékát a gyümölcs, a szőlő és a bor teszi ki. A 2007-es szélsőséges időjárás miatti rendkívül alacsony bázishoz képest a növényi termékek termelése negyvenhét százalékkal nőtt egy év alatt, amihez a gyümölcsök hetven százalékot meghaladó volumennövekedése is hozzájárult. A zöldségek közül a legnagyobb mennyiséget továbbra is csemegekukoricából takarították be, a termés meghaladta az ötszázezer tonnát. Paradicsomból mintegy kétszázezer tonnát, zöldpaprikából mintegy százhetvenezer, vöröshagymából pedig megközelítőleg százezer tonnát termesztettek.

Több mint ötszázezer tonna almát takarítottak be, őszibarackból mintegy hetvenezer tonna termett, majd nem sokkal elmaradva a szilva és a kajszi következett.


AGROLINE