Nem félnek a húsosok az influenzától

A sertéstenyésztők és -feldolgozók bíznak a sajtóban, és azt remélik: mindenki számára világossá válik, hogy húsfogyasztással nem terjed a sertésinfluenza, így nem csökken a disznóhús iránti kereslet sem. Néhány ország a félelmeket kihasználva már védi belső piacát. Hasonló pánik négy éve mintegy 20 milliárdos veszteséget jelentett a baromfiágazatnak.

Némileg most visszaeshet a sertéshúskereslet, de a média szerencsére erősen tolmácsolja, hogy a húskészítmények fogyasztása biztonságos, ezért nem számítunk a piac beszűkülésére – nyilatkozta az FN-nek Menczel Lászlóné, a Vágóállat és Hús Terméktanács titkára. Pontos adatok a kereslet alakulásáról egy hét múlva várhatóak – tette hozzá.

A szakértő elmondta: a sertéshús útja nyomon követhető egészen a fogyasztóig, és önmagáért beszél, hogy az Európai Unió nem zárta le határait az importkészítmények előtt. Menczel Lászlóné a minél nagyobb biztonságra törekvő vásárlóknak azt javasolja: keressék a magyar termékeket.

Ennek ellenére eddig hét ország - Kína, Ukrajna, Kazahsztán, Szerbia, a Fülöp-szigetek, Thaiföld és az Egyesült Arab Emírségek - rendelt el tilalmat az amerikai sertéshús- és húskészítmények behozatalára. Az elemzők szerint az ellentmondás feloldása az lehet, hogy járványveszély ürügyén az érintett országok egyszerűen protekcionista intézkedéseket hoztak.

Mintha láttunk volna ilyet

Miután a madárinfluenza hír lett a nemzetközi és a magyar sajtóban 2005-ben, egy hónap alatt 30 százalékkal zuhant itthon a csirkehús iránti kereslet; ezután a visszaesés mértéke hónapról hónapra csökkent, és a fogyasztás fél év elteltével visszaállt eredeti szintjére – emlékezett vissza a csaknem négy évvel ezelőtti eseményekre az FN-nek Takács László. A Baromfi Termék Tanács igazgatója arra is felhívta a figyelmünket, hogy amikor a betegség tényleg megjelent Magyarországon, már nem csökkent a fogyasztás – a lakosság jól informált volt a madárvészről.

A visszaesés még 2006-ban is tartott, bár már nem a betegségtől való félelem, hanem a megcsappant baromfiállomány okán; összességében az ágazat kára mintegy 20 milliárd forint volt – nyilatkozta lapunknak a terméktanács vezetője.

A pánikkeltésben akkor nagy szerepet játszott a média: jellemző, hogy itthon szinte kizárólag a csirkehús iránti kereslet esett, annak ellenére, hogy ezek a madarak zárt rendszerben élik életüket, így nem fertőződhettek meg – mondta Takács László. A szakember azt reméli, hogy bár most a konkurens sertéstartók piaca kerülhet veszélybe, a sajtó és a közvélemény racionálisabban és tárgyszerűbben viselkedik, mint tette három-négy évvel ezelőtt.


FN