Napi egy alma az orvost távol tartja

Mikor és milyen formában fogyasszuk a gyümölcsöket? Vajon a szárított gyümölcs ugyanolyan nélkülözhetetlen, mint a friss? Együnk-e gyümölcshéjat vagy sem? Lássuk, milyen tippek, szabályok segíthetnek útbaigazítani bennünket a hatékony gyümölcsevés ösvényén.

1. Inkább egye, mint igya

Akár diétázik, akár nem, a rendszeres gyümölcsfogyasztást sose hagyja el. Szervezetünk vitamin-, élelmirost- és nyom-
elem-szükségletének jelentős részét általuk pótolhatjuk. Mint ahogy a zöldségeket is frissen érdemes fogyasztani, a gyümölcsökre is érvényes ez az aranyszabály.

A vitaminok a nyers gyümölcsökből szívódnak fel a leghatékonyabban. Ha a gyümölcsöket szeletelés után centrifugában rögtön kipréseljük, veszítenek vitamintartalmukból. Az oxigénnel érintkező gyümölcs ugyanis azonnal veszíteni kezdi értékes kincseit, ezzel egyik alapvető funkciójától válik meg. Mindig az évszaknak megfelelő idénygyümölcsöket vásároljuk meg.

Ha van kiskertünk, termesszünk bogyós gyümölcsöket. A ribizli, a málna, a szeder, de még az eper gondozása sem igényel nagy szaktudást, s nincs annál jobb, mint amikor a harmatos reggelen végigosonva a kerten, lelegeljük az érett gyümölcsöket a bokrokról.

2. A héjában van a lényeg

Legyen szó zöld almáról, Jonatánról, Goldenről, Idaredről vagy Starkingról, a közmondás szerint: napi egy alma az orvost távol tartja. Számos vitamin, nyomelem forrása, melyet nem csak a gyümölcshús tárol. Fogyasztásának leghatékonyabb módja, ha a héjával együtt majszoljuk el, hiszen a legértékesebb élelmi rostok ott találhatóak. Folsavat, magnéziumot, kalciumot, A- és B-vitamint tartalmaz, ezenkívül a benne található pektin többféle jótékony hatást gyakorol a szervezetre. A több mint hétezerféle almafajta mindegyike méregteleníti a szervezetet. Tisztító hatása miatt pedig a diétázók ideális gyümölcse.

3. Bio, öko, organikus

A biotermesztés alapszabályai kimondják, hogy a termesztés során a növények termékeny biotalajban növekedhetnek. Tilos a szintetikus műtrágya és a kémiai szerek használata. A növényvédelem nem utólagosan, hanem megelőzéssel történik: nemritkán hasznos rovarokat hívnak segítségül. Vetésforgó alkalmazásával a föld ásványi anyagokkal történő újratöltődését teszik lehetővé.

Organikusnak csak a 95 százalékban biogazdálkodásból származó növény tekinthető. A biogyümölcsök vegyszert, antibiotikumot nem tartalmaznak, sugárzástól és génmanipulációtól mentesek. Lehet, hogy külsőleg nem annyira kívánatosak, ám tisztaságuknak köszönhetően ízletesebbek. Fogyasztásuk mindenki számára ajánlható. Egyes kutatások kimutatták, hogy tápértékük alapján az organikus és a nem organikus gyümölcsök tápértékük tekintetében szinte azonosak, ám az organikusak a szervezetre káros anyagoktól mentesek.

4. Olvasson a sorok között

A müzlis snack csomagolásán kívánatos, vásárlásra buzdító, csodás gyümölcs képe látható. Elfogyasztva viszont az édes ízen túl sok egyebet nem érzünk. Legközelebb nézzük meg, vajon mit is ettünk. Mindig érdemes utánanézni, hogy az adott termékben mennyi a valós gyümölcstartalom, hisz sokszor elenyésző, csak a koncentrátumok vagy ízfokozók teszik gyümölcsízűvé a terméket. Ugyanez igaz a dzsúszokra is, de esetükben elsősorban a gyümölcskoncentrátum mennyiségét figyeljük meg. Egy diétázó – a feleslegesen bevitt kalóriák tekintetében – mindig legyen olyan, mint egy vadászkopó.

5. Az aszalt gyümölcs és a cukor

Ismerünk olyan gyümölcsöket is, melyeket diéta idején jobb messzire elkerülni. Ilyen a banán, a csemegeszőlő, az avokádó, a sárga- és görögdinnye, vagy akár a kókusz. Viszont mielőtt a szárított gyümölcsökhöz nyúlnánk – biztonságot nyújtó tápértékük miatt –, jó, ha tudjuk: ezek masszív kalóriabombák. A szárítási folyamat során elvonják a gyümölcsből a vizet, így annak tápértéke a sokszorosára nő. Ez önmagában akár áldásnak is tekinthető, hiszen nehéz fizikai munkát végzők vagy betegségből felépülők remek kiegészítő tápláléka lehet, ám figyelembe kell venni azt is, hogy a benne lévő gyümölcscukor is jelentős mennyiséget fog képviselni aszalás után. Cseles táplálék az aszalt gyümölcs: könnyen lecsúszik a torkunkon jó néhány szem belőle, ám jusson eszünkbe: a kivont víz miatt megemelkedett a kalóriatartalma is.

Mikor jön el a gyümölcsevés ideje?

Mindig a szezonnak, éghajlatnak megfelelő gyümölcsöt fogyasszuk. Szervezetünk ritmusa és befogadóképessége is az adott éghajlati öv uralkodó hatásai által alakul és formálódik.

A nap során a délelőtti órákat szenteljük a gyümölcsevésnek. Számos diéta diktálja azt a szabályt, miszerint a gyümölcs legyen a tízórai része. A gyümölcscukor a diéta szempontjából vett biztonságos feldolgozás időkorlátain belül mozog még ilyenkor. Ha a délután folyamán úgy adódik, hogy gyümölcsöt is feltálalnak a menü részeként, elsőként azt fogyasszuk el - mivel a gyümölcs a többi ételhez képest elsőként emésztődik és erjed a gyomorban -, majd némi szünetet tartva folytassuk az étkezést.


SZABAD FÖLD