A dinnyepiacon, ami a belföldi- és külföldi kereskedést egyaránt érinti, az áru 30-40 százalékát feketén értékesítik. Mivel a magyar dinnye több mint felét Békés megyében termesztik, ezért itt különösen fontos versenyképessé tenni a termelést, értékesítést, különben a magyar dinnye piaci pozíciói reménytelenné válnak.
Együttes ülést tartott pénteken a nemrégiben alakult Magyar Dinnyeszövetség és a FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezete pénteken Medgyesbodzáson. Dr. Mártonffy Béla ügyvezető elmondta, a szakmaközi szervezeten belül működő dinnyés termékszakosztály feladatait átadták a Magyar Dinnyeszövetségnek.
— Az elmúlt két évben olyan piaci zavarok keletkeztek a dinnyeértékesítés körül, amelyek rontották a magyar dinnye hírét, értékesíthetőségének lehetőségét — fogalmazott dr. Mártonffy Béla.
A Magyar Dinnyeszövetségnek tagja mind az öt hazai tájkörzet. A szövetség célul tűzte ki az ágazat „megtisztítását”. Mártonffy Béla elmondta, a dinnyepiacon, ami a belföldi- és külföldi kereskedést egyaránt érinti, az áru 30-40 százalékát feketén értékesítik. A dinnyeszövetség feladata, hogy a dinnye minősége felett őrködjön és segítsen megváltoztatni a piaci pozíciókat.
— Az Európai Unió piacszabályozási rendelete előírja a zöldség-gyümölcs forgalmazók regisztrálását, ami Magyarországon még nem történt meg — folytatta dr. Mártonffy Béla. — Szakmaközi szervezetünk kezdeményezi a Földművelési és Vidékfejlesztési Hivatalnál ennek bevezetését. Ezt követően a hatóságoknak is nagyobb lehetőségük lesz a feketegazdasággal szembeni fellépésre. A jelenlegi gyakorlat szerint a legálisan és általában szabályosan működő felvásárlócégeket ellenőrzik, évente 3-4-szer.
Mártonffy Béla azt is hangsúlyozta, mivel a magyar dinnye több mint felét Békés megyében termesztik, ezért is fontos itt versenyképessé tenni a termelést, értékesítést, különben a magyar dinnye piaci pozíciói reménytelenné válnak.
AGROLINE