"svindler" árusok

"Könnyen fennakadhatnának a rostán azok a piacozók, akik őstermelői igazolvánnyal igen, földterülettel és jószágokkal azonban nem rendelkeznek."

Becslések szerint a "piacozó" őstermelőknek csupán harmada kínálja saját portékáját a vásárlóknak; a többiek őstermelői igazolványukkal visszaélve ismeretlen eredetű termékeken próbálnak túladni. A termelők szerint sokan import árut sóznak a vásárlókra, de olyan "őstermelő" is akad, aki kicsomagolva teszi pultjára a hipermarketben vásárolt termékeket.

Galló János huszonöt éve foglalkozik kecsketenyésztéssel, három éve pedig őstermelőként saját feldolgozót is létesített. Annak reményében fogott bele a sajtkészítésbe, hogy jószágainak tejét nagyobb haszonnal, késztermékként értékesítheti. Számításait azonban, úgy tűnik, keresztülhúzzák azon viszonteladók, akik őstermelői igazolványukkal visszaélve árusítják innen-onnan összevásárolt tejtermékeiket. "Országszerte egyre többen kínálnak kecskesajtot, sokasodnak azok a konkurensek is, akik - bár rendelkeznek őstermelői igazolvánnyal - nem termelők.

Egyesek külföldi portékát árulnak, mások tehéntejjel kevert kecsketejből készítenek sajtot" - panaszolja lapunknak a kiskunfélegyházi Galpesi Kecsketenyészet tulajdonosa. Mint mondja, olyan konkurensük is van, aki a raktáráruházakban vásárolt sajtokat őstermelői termékként tukmálja vásárlóira. Viszonteladókkal pedig a valódi őstermelők nem tudják fölvenni a versenyt, hiszen a családi alapon gazdálkodók képtelenek negyven-ötvenféle terméket előállítani. "A vevők azt hiszik, hogy az őstermelők pultja olyan, mint egy bolt, pedig nálunk csupán néhány fajta áru kapható. Aki sokféle tejterméket árul, általában nem őstermelő" - hangsúlyozza Galló.

A kiskunfélegyházi termelő akkor tudná késztermékként értékesíteni összes kecsketejét, ha a "svindler" árusok eltűnnének a piacokról, ám szakhatósági ellenőrzések híján erre nincs remény. Pedig Galló szerint könnyen fennakadhatnának a rostán azok a piacozók, akik őstermelői igazolvánnyal igen, földterülettel és jószágokkal azonban nem rendelkeznek.

A Galpesi Kecsketenyészet tulajdonosa egyelőre nem kívánja fejleszteni a mintegy száz kecskéből és hét tehénből álló gazdaságát. Mint mondja, elsődleges célja a jelenlegi állomány tejének feldolgozása és értékesítése - több munkát nem is bírna el a négytagú család. "Korábban a tej egy részét felvásárlóknak adtuk el, idén azonban úgy döntöttünk, hogy az összes alapanyagot magunk dolgozzuk fel. Állandó vevőkört próbálunk kialakítani: hetente négyszer piacozunk, és házhozszállítást is vállalunk. Utóbbi most kezd felfutni; amióta tehéntejet és -sajtot is készítünk, egyre többen rendelnek tőlünk" - meséli lapunknak a gazdálkodó.

Galló János szerint egy kecskefarm és egy tejfeldolgozó beindításához legalább tizenöt-húszmillió forint tőke szükséges. Ebben benne van a jószágok, egy modern istálló, higiénikus fejőház, valamint a tejüzem kialakításának és felszerelésének (például csomagológép, üst) ára is. Az így előállított kecsketejet a szabadpiacon háromszáz-négyszáz forintért értékesíthetik az őstermelők, a felvásárlók pedig literenként száz-százharminc forintot adnak a termékért. A kecskesajt kilójáért körülbelül 2500-3500 forintot kaphat az őstermelő.


AGROLINE