|
|
Bejelentkezés |
2009, szeptember 1 - 10:52 — Ditti
Rovat(ok):
 Egyelőre nem csökkent jelentősen a termékek iránti kereslet - állítják a biobizniszben érintettek, igaz, a vevők már megfontoltabban költenek a természetes eredetű élelemre. A biotermékek között a zöldségfélék és a gyümölcs a legkeresettebb Kovács Bence A piackutatók szerint a bio jelzővel ellátott termékeknek a legtöbb országban nem ártott a gazdasági visszaesés - legalábbis, ami a keresletet illeti. A kereskedők visszajelzése alapján azonban Magyarországon megállt a növekedés. A bioélelmi-szerek kedvelőinek tábora egészen a közelmúltig nálunk is gyarapodott - bár nem olyan mértékben, mint a gazdagabb európai államokban. Roszik Péter, a nemzetközi ellenőrzési joggal felruházott Biokontroll Hungária Ellenőrző és Tanúsító Nonprofit Kft. ügyvezetője állítja: töretlen a növekedés. Európa vezető "bioállamaiban" az utóbbi években évente 20-30 százalékkal gyarapodott a fogyasztás. Bár a hazai növekedés ettől jócskán elmarad, nálunk is közel tíz százalékkal nőtt azok tábora, akik az egészségesebb élelmiszer vásárlása mellett döntenek. Mivel a biotermékek részesedése a hazai fogyasztásban egyelőre alig fél százalékra tehető, bőven van tér a fejlődésre. - Magyarországon 120 ezer hektáron, a termőterület két százalékán termesztenek bioélelmiszert. Ez az arány az uniós átlagnak mintegy fele - mondta Roszik Péter. Az utóbbi években azonban megállt a biotermesztés növekedése. A korábbi megugrást ugyanis a biotermesztőknek szóló, új támogatási program segítette elő, ami időközben kifutott, így a jelentkezők száma is apad. Az új belépőknek önerőből kellett volna, illetve kellene megtalálniuk számításaikat a piacon. Ez azonban nem egyszerű: a biotermesztésre való átállás évei alatt a költségek csak növekednek. A remélt extra árbevétel addig várat magára, amíg a szigorú ellenőrök meg nem adják a bio jelzőt a terménynek. (Arra, hogy a csomagolásban található élelmiszer valóban bioeljárással termett, illetve készült, a Biokontroll-embléma és a HU-Öko-01 kódszám jelenti a garanciát.) Az idén az Új Magyarország vidékfejlesztési program keretében induló pályázatok segítik az ökogazdálkodókat, a támogatással újra rentábilissá válhat a biotermelés. Ma a biogazdálkodásba bevont területek fele gyep, fele pedig a bioállattartás takarmányigényét kiszolgáló szántó. Ültetvény alig van. Ezen a területen több mint 1200 regisztrált és folyamatosan ellenőrzött termelő dolgozik, bioállattartással pedig 150 gazdaság foglalkozik. Kétféle biotermelő van: a megszállott, aki évszázados módszerekkel küzd a károsítókkal szemben, a másik típus a nagyobb haszon reményében vág bele a biobizniszbe. A közös az bennük, hogy a remélt 30-100 százalékos felárért mindannyian jelentős pluszköltséget vállalnak. Gonda János borosgazda 1992-ben kezdett gazdálkodni a Hajós melletti Érsekhalmán. Ma már 15 hektáron termeli a szőlőt és készíti a biobort. Évtizedes piacépítéssel jutott el addig, hogy borainak 70 százalékát már a magasabb áron, bioborként tudja értékesíteni. Főleg a nagyvárosokban vannak vevői. Állítja: ha borháza Villányban lenne, még jobbak lennének az értékesítési lehetőségei. Egy évtizede, amikor megjelentek a piacon a nagyobb borkereskedők, Gonda választás elé került: vagy felhagy a borászkodással, vagy vált. Ma úgy látja, jól döntött. A bor mellett biomust készítésével is próbálkozik. A vállalkozás sikeres lett, s ebben annak is szerepe van, hogy a biomust már a szüret után néhány héttel bevételhez juttatja, míg a borban legalább két évig áll a pénze. Évente 100-150 hektoliter palackozott pasztőrözött bioszőlőitalt szállít a boltokba. Többet is készíthetne, ehhez azonban technológiai fejlesztésre van szükség, amivel megvárja a válság végét. Magyarország jelentős exportőrnek számít: a biotermények 70-80 százalékát külföldön adják el. Az export zöme alapanyag, amit azután az importáló feldolgoz, és gyakran márkázott termékként, jelentős haszonnal hoz forgalomba. Az EU-ban egyszerűbb kereskedni, mert egységesek az uniós bioszabványok. Svájcban és az Egyesült Államokban azonban másféle normatívát és ellenőrzési rendszert ismernek. A Bioswiss a szigorúbb, ezért annak a mintegy száz termelőnek, akik Svájcba exportálnak bioélelmiszert, gondoskodniuk kell, hogy területük hét százalékát természetes állapotban kell hagyják. Az amerikai NOP-rendszer az uniósnál enyhébb szabályokat tartalmaz, főleg a növényvédő szereknél. Az 1200 termelőből mintegy százan rendelkeznek NOP-engedéllyel. A bioélelmiszerek fogyasztóit három csoportba sorolják. Az elsőbe a tudatos és tájékozott vásárlók tartoznak: azok, akik tudják, miért választják a drágább, a kommersz élelmiszereknél kevesebb idegen anyagot tartalmazó terméket. A másik csoportot azok alkotják, akik valamilyen egyéni érzékenység vagy betegség miatt kénytelenek ezeket a termékeket fogyasztani. A harmadik csoportba tartoznak a kismamák, akik a terhesség idejére váltanak az egészségesebb élelmiszerekre, de ide sorolják azokat is, akik a kisgyerekek számára vásárolnak bioélelmiszereket. A bio- és ökopiacokon található biozöldségek mellett a legnagyobb mennyiségben értékesített termék a biotej. A gyulavári Körös-Maros Biofarm Kft. az egyik legnagyobb biotejtermelő. Mint Ráki Ferenc ügyvezető elmondta, 1995-ben kétszáz szarvasmarhával, közöttük 96 tehénnel kezdték, ma kétezer marhát tartanak. Kilencszáz tehenük évente 5,5 millió litert ad, ezt a Sole-Mizo Zrt.-nek adják el. Korábban a Naszálytej volt a partnerük, de váltottak. - Igaz, a Sole-Mizo is okozott némi csalódást. A kapcsolat kezdetén még azt ígérték, hogy bővítik a folyó tejen kívüli portfóliót, de a biojoghurt, a biovaj és a biosajt átvétele csak terv maradt, így egyelőre csak a biotejföllel bővült a termékkör - tette hozzá. Ezért a tehenészetben csak szerény fejlesztésekre futja. Ennek részeként kísérleteznek azzal, milyen gyógynövények és takarmányok etetésével tudnák javítani a biotej minőségét. Az ügyvezető értéknövelő beruházásként említette azt a tízmillió forintért megvásárolt, számítógép által vezérelt "látó" kapálógépet is, amely még a combközépig érő kukoricát is a kézi kapásokhoz hasonló pontossággal tisztítja meg a gyomoktól. A gép egyetlen nyújtott műszakban 60 hektárral végez. A nagyobb kereskedelmi láncok mindegyike foglalkozik biotermékekkel, sőt az utóbbi időben ráerősítettek a termékkörre. A nagyok közül elsőként 1998-ba a Spar üzleteiben jelentek meg az úgynevezett bioszigetek. A biotermékek választéka azóta folyamatosan bővül, már több mint 300-féle élelmiszer színesíti a palettát. Ezek fele saját márkás termék - mondta Laber Zsuzsa kommunikációs vezető. Főként magyar gyártóktól, forgalmazóktól vásárolnak. Az importtermékek az utóbbi időben enyhén drágultak, ezzel szemben a Magyarországról származó bioélelmiszerek ára nem változott. Ökopiaci árak (Ft/kg) (2009., 28. hét) Termék Ár Forrás: Magyar Biokultúra Szövetség A magyarok fele törzsvásárló A Nielsen piackutató vállalat tizennyolc európai országban - köztük Magyarországon - 24 ezer vásárló megkérdezése után megállapította, hogy a gazdasági válság nem ártott a bioüzletnek. Friss biozöldséget, -gyümölcsöt, -tejterméket, -baromfit és -tojást, friss biohúst a válaszadók mintegy kétharmada továbbra is vásárol. Magyarországon is a legkedveltebb bioélelmiszerek közé tartozik a gyümölcs, a zöldség, a tojás, a hús és a tejtermék. Amíg azonban a vizsgált országokban átlagosan a fogyasztók több mint 60 százaléka vásárolja kisebb-nagyobb rendszerességgel az említett termékcsoportok biováltozatát, addig nálunk ez 53-54 százalék. A legtöbben azért vesznek biotermelésből származó enni- vagy innivalót, mert egészségesebbnek tartják. A második leggyakrabban említett szempont a gyerekek egészsége. Itt a magyarok tartják az Európa-rekordot, mivel a válaszadók 26 százaléka hivatkozott erre, szemben a 16 százalékos európai átlaggal. |
||||
|