Megroggyant a zöldség- és gyümölcspiac

A zöldségek és gyümölcsök felvásárlási árai drasztikusan csökkentek az elmúlt év szeptembere óta. A probléma okait és lehetséges megoldásait kutattuk.

Mind a termelők, mind az értékesítési lánc többi szereplője igencsak borúlátó a zöldségek és gyümölcsök piaci helyzetét illetően. A delmagyar.hu rögtönzött piactéri felmérése szerint 2008 és 2009 szeptembere között a paradicsom ára 250 Ft-ról 100 Ft-ra, az alma ára 200 Ft-ról 100 Ft-ra, az őszibarack ára pedig 400 Ft-ról 150 Ft-ra csökkent kilónként. A fenti nem reprezentatív felmérés alapján született számok megdöbbentőek, ugyan a hivatalos statisztikai adatok nem is mutatnak hasonlóan nagy zuhanást, de a tendenciát jól mutatják. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet adatai szerint az őszibarack termelői ára átlagosan 30%-ot esett a tavalyi év ugyanezen időszakában mért adatokhoz képest. A belföldi termesztésű nektarin 2009. évi termelői ára 25%-kal alacsonyabb az elmúlt évi árnál.

Mi állhat a drasztikus árcsökkenés hátterében?

Dr. Mártonffy Béla, a FruitVeB - Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet ügyvezető igazgatója nyilatkozott a lehetséges okokról a Gazdakörnek. Kifejtette, hogy a felvásárlási árak változása fajonként erősen eltérő volt és a csökkenés mögött meghúzódó okok is részben különböznek. Az alma és a meggy esetében például a korszerűtlen ültetvények jelentik a fő problémát.

Az árcsökkenések általános okai közül a legfontosabb a gazdasági válság, amely csökkentette a keresletet és fokozta a felvásárló cégek, elsősorban a multinacionális üzletláncok árversenyét. Ez az árverseny vonja maga után a termelői felvásárlási árak lenyomását.

Újabb kedvezőtlen uniós szabályozás

Az üzletláncok árleszorító hatását tovább fokozta egy július elsejétől életbe lépett uniós rendelet, amely sok zöldség- és gyümölcsfajra vonatkozó minőségi osztályozást eltörölt. Ezeknél a terményeknél a minőségi osztályok előírásai helyett mindössze egy „étkezési minőséget” kell produkálni, ez pedig megnyitja az utat a gyengébb minőségű, de még fogyasztható, vagy éppen heterogén minőségű termékek beáramlása felé- nyilatkozta Dr. Mártonffy Béla. A multinacionális láncok ki is használják az új lehetőséget, és a magyar termékeknek árban versenyezniük kell a gyengébb minőségű importtal.

A vásárlók inkább az olcsóbb import árut választják, nem törődve azzal, hogy később a negyedét-felét ki kell dobniuk. A régi EU-tagországok számára nem jelent ekkora veszélyt az új szabályozás, ott ugyanis kialakult minőségigénnyel (és az ehhez szükséges nagyobb vásárlóerővel) rendelkeznek a fogyasztók.

Nincsenek reális árak

A FruitVeB vezetője szerint nem nevezhetünk meg reális és irreális terményárakat. Egyrészt amikor túlkínálat van, természetes az árcsökkenés. Másrészt, ha nem elég szervezettek a termelők, könnyen „árspirálba” kerülhetnek, tehát egymással versenyezve a felvásárlókért egyre alacsonyabb áron szállítanak. Egy-egy nagyszabású akció is időlegesen fel tud borítani egy normál árrendszert.

Ahhoz, hogy „reális árakról” lehessen beszélni, nagyon szervezett termelésre és átlátható kereskedelmi tevékenységre lenne szükség. Ezek a feltételek azonban nincsenek meg, sokatmondó adat, hogy az áru 30-40%-a feketén kerül értékesítésre. A jelenlegi helyzet kiszolgáltatottá teszi a termelőket, ezért az árak a valóságos piaci viszonyoktól gyakran elszakadnak.

Mit tehetnek a gazdák?

Évről évre előfordul, hogy egy-egy ágazathoz tartozó gazdák protestálnak az átvételi árak ellen, összefogással és a közvélemény figyelmének felkeltésével pedig jobb alkupozícióra, esetleg kormányzati segítségre tudnak szert tenni.

Az előrelátóak TÉSZ-ekbe, vagy valamilyen csoportosulásba próbálnak szerveződni és együtt kínálni a termékeiket, akik viszont ezt nem tudják megtenni, azok kénytelenek elviselni az ingadozó árakat.


GAZDAKÖR