Nem zárul az árolló

Amikor az étkezési alma kilójáért alig 50 forintot adnak, vajon miért kerül a II. osztályú Gála alma 199 forintba az egyik áruházláncban, az I. osztályúnak léalma minőségű Jonatán kilója pedig 129 forintba, miközben a léalmáért csak 11 forintot kínálnak a feldolgozók?

És vajon miért kerül a literenként 50-55 forintért felvásárolt tej átlagosan 200 forintba az üzletekben? Jó néhány mezőgazdasági terméknek lejjebb araszolt a felvásárlási és az átadási ára az elmúlt hónapokban, de a kereskedelem erről tudomást sem vesz, a fogyasztói árszint jottányit sem csökkent - állítják az élelmiszertermelők és feldolgozók. Egyelőre nem csak az árak, de a vélemények is eltérnek a megoldásról.

A kereskedőnek és a termelőnek is az az érdeke, hogy növekedjen a fogyasztás, a forgalom - vélte Lux Róbert, a Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke. Ezért egyeztetésekre lenne szükség a termelők, a feldolgozók és a kereskedők között a jövedelem igazságosabb elosztásáról, át kellene tekinteni a ma működő rendszert, mert a termelő vállalja a legnagyobb kockázatot a legkisebb haszonért, vagy inkább a veszteségért - tette hozzá az alelnök. A magas fogyasztói árak viszont inkább csökkentik, mint ösztönzik a forgalmat.

Amikor az étkezési alma kilójáért alig 50 forintot adnak, nehezen érthető, hogy például a II. osztályú Gála alma miért kerül 199 forintba az egyik áruházláncban és mitől 129 forint az I. osztályúnak hirdetett, majdnem léalma minőségű Jonatán kilója, miközben a léalmáért alig 11 forintot kínálnak a feldolgozók? - tette fel a kérdést Lux Róbert. A terméktanács alelnöke nyugat-európai példákra hivatkozva egyebek mellett azt javasolta, hogy amikor valamelyik zöldség-gyümölcs szezonja eljön, akkor a termelők akár a kereskedőkkel közösen, különféle akciókkal népszerűsítsék azt a terméket. Németországban így vannak szamóca, vagy éppen spárga hetek. Ilyenkor a felhasználásra is adnak tanácsot a termelők, kereskedők.

Menczel Lászlóné, a Vágóállat és Hús Terméktanács titkára úgy vélte, a húságazatban keletkező jövedelem nagy része a kereskedőknél összpontosul.

Tucatnyi nagy áruházlánccal szemben a kis- és közepes feldolgozók egymással semmilyen egyeztetést nem kezdeményezhetnek, mert abban a pillanatban a gazdasági Versenyhivatal (GVH) kartell címén eljárást kezdeményezhet ellenük - figyelmeztetett a szakember. (Így volt ez például a Pékszövetség esetében.)

Ausztriában a húsbörzén hetente hirdetik meg a felvásárlási árakat a különféle termékekre és nem kell az osztrák versenyhivataltól tartaniuk - jegyezte meg Menczel Lászlóné. A terméktanács titkára szerint a GVH-nak nagyobb rugalmasságot kellene tanúsítania, s engedni, hogy a feldolgozók legalább ajánlott felvásárlási árakról egyeztessenek. A titkár még hozzátette, az élelmiszer kereskedelmi kódex éppen úgy nem működik, ahogyan a kereskedelmi törvény módosítási javaslatát is visszadobta az államfő. Az egyeztetések eddig nem vezettek eredményre.

A megoldás a tudatos fogyasztói magatartás lenne, hogy a vásárlók magyar terméket vegyenek, ahogyan a legtöbb nyugat-európai országban teszik a hazai árukkal - fűzte hozzá Menczel Lászlóné. A sertéstenyésztők, a baromfisok, legutóbb pedig a gabonatermesztők is külön jelölik a hazai terméket és igyekeznek népszerűsíteni. A hústermelőket, feldolgozókat az 5 százalékos júliusi áfaemelés is sújtja, amely újabb táptalaja a fekete vágásnak, kereskedelemnek, s ez is a tisztességes vállalkozók hátrányát növeli - állította a terméktanács titkára.

Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára úgy véli, hogy a tisztánlátást sokkal több tényező mérlegelése segítené, mint amit a beszállítók felvetnek. A termelők, feldolgozók képviselői szerinte például nem veszik figyelembe azt, hogy az áruházak és a termékcsoportok között is jelentős eltérések vannak, illetve azt sem, hogy a fogyasztói árak a 25 százalékos áfát is magukba foglalják.

A felvásárlási, átadási, valamint a fogyasztói árak összehasonlításakor nem csak a legdrágább, de a legolcsóbb bolti árakat is figyelembe kell venni - mondta Vámos György. Nem szabad arról sem megfeledkezni, hogy az áruházak nem a mezőgazdasági termelőkkel, hanem a felvásárlókkal, a közvetítőkkel, vagy az élelmiszerfeldolgozókkal állnak kapcsolatban. A fogyasztói árban a közvetítők, feldolgozók haszna is benne van. A szakember elmondta, a "polcpénz" áruházanként és termékenként eltérő. Többnyire valós szolgáltatás áll mögötte - mondta Vámos, hozzátéve: el kell azonban ismerni, hogy előfordulhatnak visszaélések. A kereskedelmi törvény, ami Európában e téren a legszigorúbb joganyag, éppen ezek visszaszorítását célozza, de a reklamáció lehetőségével azonban a beszállítók nem élnek. Sokan hajlamosak arról is megfeledkezni, hogy a hazai felvásárlási, átvételi árakat meghatározzák a világpiaci tendenciák is - említette Vámos György. A léalma, a sűrítmény esetében például a nagy mennyiségű kínai áru nyomja le az árakat. A tejnél pedig az uniós agrárpolitika, vagyis a megemelt termelési kvóták okoznak zavarokat. A fő gond az, hogy egy rendkívül nyitott piaci környezetben kell versenyeznie a magyar mezőgazdasági termelőknek, kisebb feldolgozóknak. A világpiacon kialakult áraktól pedig sem a gazdák, sem a feldolgozók, de még a kereskedők sem térhetnek el jelentős mértékben - közölte a szövetség főtitkára. Az agrárágazat, élelmiszerkereskedelem szereplői a világpiac, a világgazdaság foglyai - tette hozzá Vámos. Az ágazatok sem homogén egységként működnek, vannak sikeres, nyereséges és veszteséges cégek.

Mi azt szerettük volna a kódex tárgyalásokon, és a most futó törvényhozásban, hogy a magyar gazda, a magyar termelő kapjon védettséget, aki előállítja az élelmiszeripari, kereskedelmi alapanyagokat, de védenénk az élelmiszeripari kisbeszállítókat is - mondta Vámos György, aki azt is hozzátette, hogy sok multinacionális feldolgozó üzem más országokból vásárol alapanyagot, sőt, ott gyártat készterméket is. Az árak, árképzés tehát egy nagyon összetett, bonyolult folyamat, amit nem lehet egy-egy okkal magyarázni.


AGROLINE