Az idei termésadatokat nézve úgy tűnik, magára talál a szebb időket is megélt hazai fűszerpaprika ágazat. Az elmúlt évek folyamatos terület- és termésátlag csökkenése után idén először nőtt a piros fűszernövény termőterülete. A magas termésátlag eléréséhez azonban folyamatos öntözés szükséges.
Kiábrándító volt a 2008-as év: országszerte mindössze ezer hektáron termett fűszerpaprika, míg korábban tíz-tizenegyezer hektáron is termesztették a hungaricumnak számító fűszert. Jaksa Lajos, az Országos Fűszerpaprika Terméktanács elnöke szerint a korábbi paprikabotrányok, az olcsó külföldi konkurencia, és a magyar vásárlók tájékozatlansága egyaránt hozzájárult a helyzet kialakulásához. Ennek ellenére most úgy tűnik, magára találhat az ágazat.
Idén a tavalyi terület kétszeresén, kétezer-ötszáz hektáron termesztettek fűszerpaprikát, mintegy tíz tonnás hektáronkénti termésátlaggal. Ez a mutató az "őshazának" számító Bács-Kiskun megyében a hektáronkénti tíz tonnát is meghaladja, a napfényes órák számának és az intenzív öntözésnek köszönhetően. "A klasszikus, Kalocsa melletti termőterületek a száz éve tartó intenzív paprikatermesztés során kimerültek, így az alföldi termesztés a Tisza felé, Szolnok irányába tolódott. Számottevő ültetvények vannak azonban Tolna megyében és a Hajdúságban is.
A szárítás miatt is drágább a hazai paprika
Az elnök szerint a felemelkedés a tavaly meghirdetett nettó 116 forintos, kilónkénti felvásárlási árnak köszönhető, amit azonban a felvásárlók nem tudtak a szezon kezdetéig tartani. "Sokan úgy számoltak, hogy ennyiért megéri a termesztés, még akkor is, ha csak közepes termésátlagot sikerül elérni. A termésátlag valóban közepes lett, - hektáronként húsz tonna lenne az ideális - viszont a felvásárlók nem kaptak banki hitelt, így faragniuk kellett az árakon." A felvásárlók kompromisszumos megoldásként csak az általuk átvett első osztályú paprika nyolcvan százalékáért fizetnek első osztályú árat, a fennmaradó húsz százalékot a másodosztályú árán veszik át. A különbség így kilónként tizennégy-tizenöt forint.
Jaksa Lajos elmondta: a magyar fűszerpaprika ágazatot a belföldi fogyasztás tartja fent, hisz exportpiacaink nagy részét 2004-ben elvesztettük, amikor külföldi, aflatoxinnal és ochratoxinnal fertőzött őrleményt találtak a magyar paprikában. "Teljesen azért nem szűnt meg az export, most nagyjából ezer tonna paprika - a korábbi exportmennyiség tizede - kerül külföldre. A kivitel jelentős részét a német chips-ipar hasznosítja, kisebb hányada pedig Kanadába és az Egyesült Államokba kerül, a magyar diaszpóra számára. "Le kell tennünk arról, hogy az uniós piac meghatározó exportőrei legyünk; az olcsó dél-amerikai, kínai őrleményekkel versenyezni lehet, de nem érdemes. A külföldi paprikát a hazaival szemben tövön szárítják, így kilónként legalább egy eurós árelőnnyel indulnak a piacon."
Két-háromezer forint kilója a piacon a minőségi házi paprikának
A hazai fogyasztás alakulásáról a terméktanács elnöke elmondta: a gazdasági válság hatására az emelkedés megtorpant, ám a legnagyobb gondot nem is ez, hanem a fogyasztói tájékozatlanság jelenti. "Nincs a világon még egy ország, ahol négy osztályba sorolnák az őrölt paprikát. A kategóriák közül a legrosszabb minőségű a "rózsa", ami inkább csak paprikahulladékot, a szár közelében lévő részeket tartalmaz. Ezt követi az "édesnemes", amit a legtöbben vásárolnak, szép hangzatos neve miatt. Minőségi papirkának tekinthető a "csemege" és az osztályelső "különleges". Jellemző, hogy a hipermarketek polcain hiába keresnénk száz százalékban magyar paprikából készült őrleményt, nem találunk olyat. "A multiknak nem a minőség, hanem az ár a fontos, így hiába kínál egy beszállító minőségi magyar terméket, az áruház az olcsóbb import, vagy import paprikával kevert kiszerelést választja."
"Eredetvédelemre és hosszú távú, jól kigondolt és összehangolt marketingre lenne szükség" - véli az elnök. A terméktanács minden évben megpályázza az Agrármarketing Centrum paprikanépszerűsítéséi pályázatát, ám az elnyerhető ötmillió forint kevés egy országos reklámkampányra. Mindezek ellenére tévé- és újságreklámokat készítenek, hogy legalább a fogyasztók egy kis hányadát elérjék. "Folyamatban van a magyar paprika eredetvédelme is. A szegedi tájkörzetet már az unió is jóváhagyta, a kalocsai körzet kialakítása folyamatban van. Az első eredetvédett szegedi paprika várhatóan jövőre kerül a boltokba" - tájékoztatta lapunkat Jaksa Lajos. Eredetvédett fűszerpaprika nem csak itthon, de Franciaországban, és Spanyolországban is van. "A franciák mindössze negyven hektáron termesztenek eredetvédett paprikát, amit a boltokban tízszeres áron értékesíthetnek. Egy csomag spanyol eredetvédett paprikaőrlemény, - ami egy alacsony festéktartalmú, almapaprikához hasonló növényből készül, amit kicsit meg is füstölnek - ára nyolcvan euró.
AGROLINE