Újra elfogadták a beszállítókat védő törvényt

A köztársasági elnök egyszer már visszadobta a beszállítóival tisztességtelenül bánó áruházláncokat szankcionáló, nyáron elfogadott törvényt. A jogszabályon azóta finomítottak, és most újra elfogadta a Parlament.

Ellenszavazat nélkül fogadta el hétfőn a parlament a mezőgazdasági és élelmiszeripari beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen kereskedői magatartást tiltó törvény új, módosított változatát. A módosításra azért volt szükség, mivel nyár közepén – hasonlóan ötpárti egyetértéssel - fogadta el az Országgyűlés, ám akkor Sólyom László köztársasági elnök aláírás helyett megfontolásra visszaküldte azt a képviselőknek.

Sólyom László ezt azzal indokolt, hogy az öt parlamenti képviselő – mindannyian a mezőgazdasági biztottság tagjai – által június 23.-án benyújtott, majd nyári ülésszak utolsó munkanapján, június 27-én, rohammunkában, érdemi vita nélkül elfogadott törvény előkészítetlen volt, szövege pedig jogi pongyolasággokkal és ellentmondásokkal volt teli. Sólyom László szerint a jogszabály hatása pontosan ellentétes lett volna a törvényhozói szándékkal: jelentősen csökkent volna a hazai áruk aránya a boltokban.

A nagy áruházláncok beszállítóit védeni hivatott törvény akkori verziója ötszázmillió, illetve ismételt esetben akár kétmilliárd forintnyi bírsággal fenyegette az erőfölényükkel a törvényben felsorolt módon visszaélő áruházláncokat. Azonban a törvény csak az itteni beszállítókra vonatkozott, a kereskedők pedig kapásból közölték: amennyiben a törvény ebben a formában életbe lép, úgy a „rizikós” hazai élelmiszertermékek inkább importálni fogják az árujukat.

A törvénykezési szünet után ősszel az Országgyűlés újra napirendjére tűzte a törvényjavaslatot. Dacára, hogy időközben a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) is hallatta a hangját az ügyben: a nemrég közreadott értékelésében a GVH inkább arra tett javaslatot, hogy külön törvény helyett jobb volna a Kereskedelmi Törvény passzusait pontosítani.

Mindazonáltal a most elfogadott jogszabály jócskán finomodott a Sólyom Lászlóhoz nyár közepén elküldött első jogszabályhoz képest.

Míg a korábbi törvényszöveg a termék beszerzési árának három százalékban maximálta volna a beszállítók által fizetendő másodlagos hozzájárulások mértékét, az új törvény már csak az „aránytalan” mértékű visszatérítések kiszabását ítéli tisztességtelennek. Ugyanakkor a továbbra is tisztességtelen gyakorlatnak minősül a polcpénz alkalmazása, azaz, amikor a kereskedő pénzt kér a beszállítótól a termék kihelyezéséért. Újdonság, hogy az áruházláncok kötelesek lesznek nyilvánosan közzétenni a termékek forgalmazásához kapcsolódó feltételeiket, illetve azokat előzetesen elküldeni a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MGSzH) részére. (Ez alól csak csak az éves szinten húszmilliárd forintnál kisebb árbevételt elérő kiskereskedők mentesülnek.)

Míg az MGSzH a tisztességtelennek ítélt kereskedőnek – üzletlánc méretétől függetlenül – ötszázmillió, ismételt, súlyos esetben pedig alár kétmilliárd forintos termékpálya-felügyeleti bírságot szabhatott volna, az új joganyagban ez több ponton is mérséklődött.

Mindenekelőtt a versenyhivatali gyakorlatra emlékeztet az a most elfogadott módosítás is, miszerint ha az eljárás alá vont kereskedő írásban kötelezettséget is vállal a törvény betartására, úgy első ízben megúszhatja a bírságot.
Bár a két éven belül megismételt jogsértés esetén most is lehetősége lesz az MGSzH-nak akár a kétmilliárdos büntetésre is, azonban a kisebb kereskedelmi láncok érdekében bekerült az a kitétel is, hogy – a Versenytörvényhez hasonlóan – a büntetés nem lehet több, mint az elmarasztalt cég éves nettó árbevételének a tíz százaléka. A törvény azt is kimondja, hogy amennyiben a GVH már az adott ügyben eljár az adott kereskedővel szemben, akkor az MGSzH már nem indíthat ugyanazért eljárást. (A beszállító ellenben kezdeményezhet polgári pert a kereskedővel szemben.)

Törvényi párhuzamosságok azért így is maradtak a joganyagban, így a most elfogadott törvényben is szerepel, hogy a kereskedő az áru átvételétől számított 30 napon belül köteles a kereskedő fizetni a beszállítójának – amely tiltás egyébként a 2003 óta szerepel a hatályos Agrárrendtartásban is.


AGROLINE