Összeomlott a vadhúspiac

Egy év elteltével a helyzet szinte semmit nem változott, továbbra is a béka feneke alatt vannak a vadhús árak.

Egyre több mélyütést kénytelenek elkönyvelni megyénk vadásztársaságai. A gazdasági válság hatására megcsappant a külföldi vendégvadászok száma, másrészt a vadhús ára egy évvel ezelőtt soha nem látott mélypontra csökkent, s azóta ott is maradt.

Márpedig a két tétel jelenti a vadgazdák éves árbevételének a döntő részét. Ezeket a kieséseket lassan lehetetlen lesz ellensúlyozni, fakadt ki lapunknak Pap Gyula, a Veszprém megyei vadászkamara elnöke.

Elmondta, a szeptemberi szarvasbőgés átlagos szintűre sikerült a megyében. Azt azonban észlelték, hogy a válság begyűrűzése nyomán némileg kevesebb vendég érkezett. Hiány mutatkozott azokból a vadászokból, akik az értékesebb, a több milliós trófeákat keresték.

A vendégek között többen voltak azok, akik kizárólag a középkorosztályú bikákra kívántak vadászni. Szerinte a vadásztárságoknak egyre inkább oda kell figyelniük arra, nehogy a keresletcsökkenés miatt leértékelődjenek a magasan jegyzett trófeák. Ez a jelen helyzetben különösen veszélyes lenne, hiszen a vadgazdálkodók prés alatt vannak.

A legnagyobb bevételüket a vadásztatás adja, ezt követi a vadhús értékesítés. Csakhogy a vadásztatási bevételek visszaesése mellett már egy éve az igen alacsony átvételi húsárakkal is kénytelenek szembesülni.

A húst I-III. osztályba sorolják, egyrészt a kilövés milyensége (például a roncsolás mértéke)-, másrészt a vad súlya alapján.

Pap Gyula jelezte, odáig jutottak, hogy a vaddisznó I. osztályú ára nem éri el az egy eurót, pedig ez a nagyvad a legnagyobb darabszámban lőtt és a legnagyobb összsúlyt produkálja.

A szintén I. osztályú szarvasért 400 forintot fizetnek az átvevők. Ezekkel az összegekkel gyakorlatilag a ráfordított munka, illetve a vad etetése sem térül meg


GAZDAKÖR