Címlap

Bejelentkezés


Az egri boroknak jót tett a klímaváltozás

Rovat(ok):

| A melegedés jobb termést hozott, a gazdasági környezet változása - vagy inkább változatlansága - viszont egyre többeket arra sarkall, hogy felhagyjanak a borászkodással.

Csúcsévjáratnak ígérkezik az idei esztendő az Egri Borvidéken. Kiugróan magas cukortartalmú szőlőket szüretelhettek a gazdák: míg korábban a 20 mustfok fölötti eredmény számított ritkaságnak, idén az az alatti. Így a pincékben testes, ízben, aromákban rendkívül gazdag borok érnek. A vörösborok nagyon mély színűek, finom, érett tanninokkal és magas alkohollal bírnak, de ez utóbbi a fehérekre is jellemző – ecsetelte dr. Gál Lajos, az Egri Borvidék Hegyközségi Tanácsának (EBHT) titkára.

Mindez azonban legfeljebb csak enyhítheti a gazdák kínjait, hiszen a rendkívül alacsony – idén 30–50 forintos kilónkénti – felvásárlási árak és az elhúzódó kifizetések mellett sokan már jelezték: fel fognak hagyni a szőlőműveléssel. Vannak olyanok, akiknek ez már a második, esetleg harmadik veszteséges évük volt. Pedig idén szinte minden körülmény a kiváló borok születését segítette, miközben – az elmúlt időszak adatait összevetve – az is megfigyelhető, hogy melegedett a borvidék klímája.

Évjáratok az Egri Borvidéken
2000: kiemelkedő
2001: közepes
2002: kiemelkedő
2003: kiemelkedő
2004: közepes
2005: nagyon jó
2006: kiemelkedő
2007: nagyon jó
2008: nagyon jó
2009: az évtized legjobbja

A termőterület változása
év hektár
1996: 3600
2001: 5316
2005: 6014
2009: 5932


HEOL