Torma-távlatok a védettség után

Meghatározónak számít Hajdú-Bihar a hazai tormatermelés szempontjából, hiszen a magyar torma 95 százaléka ebből a megyéből kerül ki. Hagyományosan mintegy 1500 hektáron foglalkoznak vele, de az utóbbi 3 évben már majdnem 2000 hektáron termelik.

A betakarítás október elején kezdődött, a torma közel 40 százaléka azonban még a földben van. Az esős időjárás miatt napokig állt a munka. Soha nem volt még olyan magas az ára, mint most, kilónként 250 forintot adnak érte a kereskedők.

- A termésátlag becslésünk szerint 25 százalékkal kevesebb az előző évekhez képest – magyarázza Lakatos György, a létavértesi Madit Kft. ügyvezetője. - Árban érezhető is a hatása, az előző évhez képest 40 százalékos árnövekedés van az I. osztályú tormánál. Gyakorlatilag a bekerült mennyiséget szinte azonnal értékesítjük. Így azután a betárolást csak később tudjuk majd megkezdeni.

Tormával elsősorban Létavértesen és a környékbeli településeken foglalkoznak. A becslések szerint több mint ezren termelik kisebb-nagyobb területen, és tízszer ennyien vannak az idénymunkások. Így, közvetve vagy közvetlenül sokakat érinthet az Európai Bizottság döntése, amellyel felvették a hajdúsági tormát a védett termékek közé. Harsányi Antal, a Hajdú-Bihar Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal főigazgatója szerint ez az elismerés nagyobb elismertséget és élelmiszer-biztonságot, magas minőségi tartalmat sugall.

- Ez a döntés egyrészt ingyenes népszerűsítést is magában hordoz, ami nekünk mindenképpen jó. Termelőink ugyanis nagyobb területen is piacképesen tudják termelni a tormát, tehát nőni fog a kereslete. Másrészt ez az elismerés üzenet, hogy a hajdúsági torma magasabb minőségét esetleg egy igényesebb fogyasztói réteg is igényelheti és hajlandó megfizetni.

A hallottakkal Lakatos György egyetért.

- Ez a brüsszeli döntés egyfajta népszerűséget ad a tormának, és reklámot az Unió területén belül. De amikor Magyarországról kikerül a torma, az már úgy épül be a külföldi feldolgozók a késztermékébe, hogy ott már nem tudják honnan származik.

A létavértesi szakember szerint főként akkor lehetne kiaknázni a brüsszeli döntés előnyeit, ha a jelenleginél jóval nagyobb mennyiségű tormát dolgoznának fel itthon. Ők egy új gyártósort szeretnének majd pályázati pénzből üzembe állítani. A magyar torma 80 százalékát ugyanis most külföldön - Németországban, Lengyelországban, Svédországban és Szlovákiában - értékesítik.

GAZDAKÖR