Címlap

Bejelentkezés


Ritka ínyencfalatok

Rovat(ok):

Megállíthatatlannak tűnik az import-élelmiszerek térhódítása Magyarországon. 2004, vagyis az uniós csatlakozás óta sem közösségi kampányok, sem szabályozási próbálkozások, de még a nagy port felvert élelmiszerbotrányok sem tudták megállítani ezt a folyamatot.

Pedig az tagadhatatlan, hogy nemcsak a prémium minőségnek számító hungarikumokat, de a hazai tömegtermékeket is nagyobb becsben tartjuk, mint öt évvel ezelőtt. Több felmérés is azt mutatja azonban, hogy bármekkora is ez a rajongás, az élelmiszerboltok polcainál mintha elpárologna. A kereskedők az ipar felelősségét firtatják ezzel kapcsolatban, az ipar pedig a kereskedőkét, a vásárló meg csak széttárja a karját.

Ne legyenek illúzióink: az átlagfogyasztó nem fogja a vonalkódot böngészni, hogy a magyar felirat alatt hazai-e a termék. Az átlagfogyasztó nem fog sokkal többet fizetni, csak mert úgy ítéli, hazai az a termék. Aki ma talpon akar maradni a piacon, komoly pénzeket kell költenie marketingre, hogy akár egy korábban bejáratott márkát is életben tartson.

A legfrissebb piaci felmérések azonban azt mutatják, mintha már ez sem lenne elég. A minőségi termékek előállítói eddig abban bízhattak, hogy az átlagfogyasztó nem enged az elvárásaiból: inkább kevesebbet vásárol, de a megszokott jóból.

A GFK harmadik negyedéves adatai alapján ez a trend is megfordulni látszik: a nagy kereskedelmi láncok saját márkás termékeinek és a teljesen ismeretlen gyártótól származó élelmiszereknek az eladása nőtt, miközben megállíthatatlanul esett vissza az összforgalom.
Nem sok jót jelez ez sem a karácsonyi, sem a jövő évi forgalomra nézve a magyar termelők és feldolgozók számára.

Sikertörténetek talán lesznek, de a piac logikája nem ismeri a csodákat: 2010-ben is szeretni fogjuk a magyar élelmiszereket, de még ritkábban kerülnek az asztalra.
GFK Hungária Kft. - az elmúlt évek árbevétele



VILÁGGAZDASÁG (GY.M.)