Keserű jövő várhat a hazai cukoriparra

Növényi zsírral hamisított tejporra bukkantak a megyei kormányhivatalok Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóságai – közölte a kormányzati honlapon a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM). A Csehországból és Lengyelországból származó 5 és 25 kg-os kiszerelésű tételek csak továbbfelhasználókhoz kerültek, tehát kiskereskedelmi forgalomban ezeket nem árulták.

A Méhtenyésztők Egyesülete szerint gondot jelent, hogy a régebben használt gyógyszereket, antibiotikumokat betiltották

A gyártók kiköpték, a vásárlók lenyelték az unió legújabb játékszabályát

Végre egy uniós ötlet, amelynek britek is örülnek! Mert még az örök kétkedő szigetországban is hálásak azért, hogy a megpirított baconszalonna (az English breakfast, az angol reggeli elengedhetetlen összetevője) garantáltan ropogós és ízletes lesz.

Mennyiségi és minőségi szempontból is jónak minősül az idei csemegekukorica-termés – hangzott el a Kossuth Rádió Hajnal-táj című műsorában, amelyben beszámoltak arról is, hogy a nyíregyházi EKO Kft-nél hétfőn megkezdődött a termelés közel 60 százalékát kitevő csemege kukorica feldolgozása. A legnagyobb hazai csemegekukorica-feldolgozó cégnek az integrátorokon keresztül 15-20 ezer gazda termeli a kukoricát.

A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) kezdeményezésére a jövőben az élelmiszeripari vállalkozások a kereskedelmi hitelintézetek által nyújtott forgóeszköz hiteleikhez kedvezményes díjjal vehetnek igénybe a Magyar Fejlesztési Bank Zrt.-től (MFB) bankgaranciát - tájékoztatott a tárca.

Az adó bevezetése nyomán az érintett élelmiszergyártók és a kereskedők dömpingszerű termelésbe és felvásárlásba kezdhetnek, bár sokáig nem tudják nem lehet az áremelkedést késleltetni.

A helyi húsfeldolgozás és értékesítés megkönnyítésére enyhít a vágópontok szabályozásán a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM). Növelik az egy-egy helyszínen levágható állatok számát is -egy-egy vágóhídon heti 100 disznót lehetne leölni.

Valamennyi szükséges dokumentumot bekéri az érintett államigazgatási szervezetektől az elmúlt húsz év eseményeinek áttekintéséhez a cukoripari privatizációt vizsgáló parlamenti eseti bizottság. A képviselők a külföldi tulajdonlásához vezető cukoripari magánosítás menetét és a magyar cukortermelési kvóta uniós csatlakozás utáni „megsemmisülési” körülményeit tekintik át. A Font Sándor fideszes társelnök javaslatára kedden elfogadott ütemterv szerint a bizottság a főosztályvezetőitől a legmagasabb vezetői szintekig kíván tájékozódni arról, kik vettek részt a döntés-előkészítő és a tárgyalási folyamatokban. A keddi ülésen az érintettség okán egyelőre Kovács László (MSZP) volt uniós adóügyi biztos és Gráf József korábbi szocialista agrárminiszter neve merült fel. A testület a későbbiekben aszerint tart majd meghallgatásokat, ahogy a felkért bizottsági szakértők a beérkezett iratanyagokból „gyűjtőelemzéseket” készítenek. Ugyanakkor a képviselők már a következő, augusztus 8-i ülésen beszámolóra kérik Kelemen Istvánt, a Cukorrépa-termesztők Országos Szövetségének (CTOSZ) volt főtitkárát és a cukoripari kutatóintézet illetékesét. A bizottságnak az év végére kell elkészítenie jelentését az Országgyűlés számára.

A megkérdezettek többsége szkeptikus a chipsadó társadalmi hatást illetően – derül ki a Szinapszis Piackutató Kft. kutatásából. A WEBBeteg.hu portál megbízásából júliusban 506 ember megkérdezésével készített, országos lefedettségű, online, önkitöltős, kérdőíves felmérés szerint a válaszadók 15 százaléka tartja jó ötletnek az adót ebben a formában, a válaszadók végzettségének és jövedelmének emelkedésével pedig csökken az egyetértők aránya.