Piaci hírek

Mindenki biztosra veszi, hogy idén tovább drágul a hús, mivel az előállítás költségek is növekednek. A drágulás legfőbb oka, hogy jelentősen növekedni fognak a takarmányárak. A szántók nagy része még most is víz alatt van, és rosszul teleltek a gabonafélék ezek előrevetítik a magasabb takarmányárakat.

Kormányzati intézkedéseket kér a baromfiágazat talpon maradása érdekében a Baromfi Terméktanács. A szervezet a miniszterelnöknek címzett csütörtöki nyílt levelében úgy fogalmaz: az ellehetetlenülés fenyegeti az ágazatot, amely 95 százalékban magyar gazdák, vállalkozások tulajdonában van és csaknem 60 ezer embernek ad munkát.

Kedvezőtlenül érinti az édesipari cégeket és a cukrászüzemeket a cukor árának drasztikus emelése.A hazai édesipari cégek akár teljesen ellehetetlenülnek.

Néhány évvel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna, hogy a kolbász, a gépsonka vagy a füstölt tarja ne Magyarországon hízott sertésből készüljön. Aztán jött az uniós csatlakozás, kinyíltak a határok, szabaddá váltak a piacok oda és vissza egyaránt, és ma már azt sem tudjuk, hogy mit is eszünk pontosan. Mára kiderült, hogy a „Magyar termék” címkével ellátott élelmiszerről sem lehet tudni, hogy mennyi bennük az itthon termelt alapanyag. A legutóbbi dioxin-botrány elkeserítő adatokat tárt fel.

Még két hónapig lehet hiány – Brüsszel visszatartja az exportot
Néhány hét alatt a korábbi duplájára, négyszáz forintra emelkedett a cukor kilonkénti átlagára. A mostani drágulásért az uniós ágazati reform is okolható, vagyis a tervszerűen végrehajtott készlet- és a termelésfelesleg-csökkentésért most a fogyasztó fizet.

Mától mintegy 10 százalékkal emelik a kenyér árát a sütőipari cégek – erősítette meg az agromonitor-hu-nak több iparági vállalkozás. Ez a harmadik nagyobb drágítási hullám az elmúlt évi búzabetakarítás óta, így a kenyérárak már körülbelül 30 százalékkal nőnek. Az áremelés után – kereskedelmi haszonréstől függően – 270-300 forintot kell majd fizetni egy kilogramm kenyérért az üzletekben. A pékek ugyanakkor már most azzal számolnak, hogy negyedik áremelési ütemre is szükség lesz, mert a liszt januártól „csaknem kéthetente” drágul, és most száz százalékkal kerül többe az elmúlt év augusztusához képest. A sütőipar ráadásul attól tart, hogy a malmok rövid időn belül leállítják a lisztszállításokat, mivel készleteik legfeljebb két hónapra elegendőek. Ezért a pékek egy része importlehetőségeket keres, de a mai búzahiányos piaci helyzetben kevés az esély a behozatalra. Az egyik legnépszerűbb külföldi lisztbeszerzési forrásnak számító szlovákiai gútai (kolárovói) malom például már nem fogad újabb magyarországi megrendeléseket telített kapacitásai miatt.

Nem kötelező, hanem önkéntes lehet a magyar élelmiszer vagy magyar termék megjelölés.

Hatással lesz Magyarországra is a világméretű élelmiszerár-emelkedés – állította Szabó Márton, a Kopint-Tárki vezető kutatója. Nálunk az élelmiszerárak a magasabb adókulcs miatt meghaladják több környező ország árszintjét is. A mostani tendencia a növénytermelők egy részénél növeli a jövedelmet, az állattenyésztésben viszont jelentős többletköltséget okoz.

A technológiai berendezések telepítését és beüzemelését követően várhatóan még az idén elkezdődik a termelés az ország egyik legkorszerűbb és legnagyobb kapacitású baromfifeldolgozó üzemében - jelentette be Bedő Tibor, a Zalai Baromfifeldolgozó Kft. ügyvezető igazgatója.

Jövő ilyenkor már negyedével kevesebb tyúk termelhet tojást Magyarországon a mostanihoz képest. Ez lesz a következménye annak, ha a közösség nem hoz átmeneti szabályokat a tyúktartás 2012. január 01-től életbelépő állatjóléti feltételeiről. Ha a tagországok boltjaiban csak az előírás szerint termelt tojást lehet majd árusítani, úgy az import nagy része is kiszorul a piacról. Ez hiányt és a tojás drasztikus drágulását okozza. Brüsszel most gőzerővel dolgozik a kettősség feloldásán, de még nincs egyezség – olvasható a Magyar Agrárkamara állattenyésztési osztályának legfrissebb elemzésében.