Őstermelőktől és civil szervezetektől több száz javaslat érkezett az úgynevezett hungarikum-törvényhez, amelyet a Vidékfejlesztési Minisztérium tavasszal terjeszt az Országgyűlés elé. A hungarikum minősítés nem szólna örökre, így ki is lehetne kerülni az elismerési rendszerből.
Elkészült a nemzeti értékek védelméről szóló törvényjavaslat, amelyet várhatóan a parlament tavaszi ülésszakán vitatnak meg a képviselők - mondta Horváth Zsolt (Fidesz-KDNP) országgyűlési képviselő, a hungarikum-törvény egyik előkészítője egy tihanyi Hungarikum konferencián. A Hungarikum Napok alkalmából rendezett szakmai tanácskozáson elhangzott: a 2010 végére elkészült törvénytervezethez - amelyet majd a Vidékfejlesztési Minisztérium terjeszt az Országgyűlés elé - civil szervezetektől, őstermelőktől több száz indítvány érkezett.
Horváth Zsolt az MTI szerint hangsúlyozta, hogy a törvény a hungarikumok tételes felsorolását nem fogja tartalmazni, hanem objektív minőségi és értékbeli kritériumokat határoz meg. Bárki bekerülhet a hungarikumok közé, aki az adott kategóriáknak megfelel. Lesznek helyi értékek, megyeiek, nemzetiek, és a képzeletbeli piramis csúcsán a hungarikumok szerepelnek - mondta a képviselő.
Közlése szerint a helyi értékekről a települések önkormányzatai döntenének, a megyei értékeket a megyei önkormányzatok bírálnák el, a nemzeti értékeket egy külön erre a célra létrehozott, elismert szakemberekből álló bizottság minősítené. A minősítés nem szólna örökre, a kritériumok nem teljesítése esetén ki lehet majd kerülni a hazai értékek közül.
A hungarikumok köre a kereskedelmi forgalomban kapható termékek mellett lefedné az épített örökséget, természeti, kulturális, művészeti értékeket, de hagyományőrző csoportok és szellemi alkotások is bekerülhetnek a különleges oltalmat élvező körbe. A konferencián Simon Attila, a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. vezérigazgatója a törvény mielőbbi megalkotását sürgette. Fontosnak tartotta, hogy a hungarikumok védelméről szóló törvény a tanúsító védjegy használata mellett kedvezményeket is biztosítson a nemzeti gyűjteménybe tartozók számára. Példaként a védjegy díjmentes használatát, a szellemi és iparjogvédelmi díjak mérséklését és külön pályázati lehetőségeket említett. Közlése szerint a manufaktúra évente 20 millió forintot költ iparjogvédelmi oltalmak meghosszabbítására. Hozzátette: szeretnék azt is elérni, hogy a hungarikumokat hamisítókat szigorúbb büntetéssel sújtsák.
A konferenciát követően a Premium Hungaricum Egyesület hét magyarországi pincészet egy-egy borának - közöttük két Veszprém megyei pincészetnek - adományozott megkülönböztető védjegyet.
AGROMONITOR
