Az előző évhez képest 5,8 százalékkal több, 1737 pékárut és tésztaféléket gyártó cég működött Magyarországon tavaly decemberben – közölte az Opten céginformációs adatbázisára hivatkozva a gazdasag.hu. A Pékszövetség szerint az önköltségi ár alatti értékesítés tilalma áremelkedést hozhat.

Kizárja szinte valamennyi pályázati jogcíméből az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) azokat az agrártermelőket, akiknek éves árbevétele több mint 50 százalékban a mezőgazdaságból származik.

A dél-balatoni borvidéken megjelentek a cseh és szlovák vevők, majd a termést a határon túlra vitték feldolgozni. Ennek azonban sokan nem örülnek, mert így nem kell származási bizonyítvánnyal igazolniuk a bor eredetét és a hasznot nem a termelők, hanem ők fölözik le.

Kecskemét - Kardeván Endre államtitkár keddi kecskeméti látogatásán jelentette be, hogy a jövőben a különleges minőségű lekvárféléket csak üveg, cserép vagy porcelán csomagolásban lehet forgalomba hozni.

A Vidékfejlesztési Minisztérium rendeletben kívánja szabályozni a magyar termék fogalmát. A tervezet szerint hivatalosan is megjelenik a "kézműves" és a "hagyományos élelmiszer" megnevezés

Magyarnak látszó külföldi élelmiszereket kínál polcain több multinacionális áruházlánc és a megtévesztő csomagolással milliárdos nagyságrendű károkat okoznak a hazai gazdálkodóknak. Pócs János fideszes képviselő ma arra kér választ az Országgyűlésben a szakminisztertől, mitől válik magyarrá egy termék.

A különlegesebb sajtok iránt csökkent a kereslet. Manapság kevesebb sajtot vesznek az emberek, de többfélét. Megéri elolvasni, hogy mi van írva a sajtok csomagolására, mert kiderülhet, némelyik nem is tejből készült. Igaz, nem is sajtként, hanem különféle fantázianeveken hirdetik.

Laikus szemmel külsőleg nem megkülönböztethető, a fővárosban árult békési kolbászról érkeztek néhány hete, majd a napokban bejelentések a gyártó céghez – írja a Békés megyei Hírlap. A töltelék alapján ugyanakkor óriási az eltérés, az ügyet a budapesti kormányhivatal vizsgálja.

Szabályozná a megkülönböztetett minőségre utaló jelöléseket a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) rendelete, ilyen védjegyből ugyanis mára már annyi van, hogy legtöbbjét nem is ismeri fel az átlagos vásárló – hangzott el a Magyar Rádió Hajnal-táj című műsorában. A VM többszintű rendszerben gondolkodik.

Nem véletlen, hogy Magyarországon drasztikusabb a cukor drágulása, mint Európa más országaiban, ahol a világpiaci helyzet miatt szintén emelkednek az árak – állítják cukorpiaci szakértők. A legfőbb ok, hogy az Európai Unió (EU) cukorpiaci szabályozása alapvetően a tagállamok önellátására rendezkedett be, ami Magyarországon alaposan megborult azzal, hogy a legutóbbi cukorpiaci reform során a korábbi 401 ezer tonnás cukorkvóta – az unión belül kiemelkedően nagy mértékben – 105 ezer tonnára csökkent. Az addig jelenlévő három érdekcsoportból ugyanis kettő kivonult a magyar piacról, s csupán az osztrák Agrana érdekeltségébe tartozó Magyar Cukor Zrt. kaposvári gyára maradt meg. Eközben a statisztikák szerint a magyarországi cukorfogyasztás évi mintegy 300 ezer tonna. A hiányzó mennyiség az EU-n belülről érkezik, most viszont az uniónak sincs meg a szükséges feleslege. A világpiacon folyamatosan nő a cukor ára – 2009 januárja óta 150 százalékkal emelkedtek az árak, ugyanakkor az utóbbi időszakban a bizonytalan észak-afrikai helyzet felgyorsította az áremelkedést.